Rendőrség
Rendőrség (Magyar Királyi Rendőrség): a közrend, a bel-, közbiztonság és államvédelem biztosítását, szükség esetén fe. védelmét szolgáló, kat. alapon szervezett és kat. fegyelem alatt álló fe. őrtestület. Az 5047/1919.ME. (1919.okt.1.) rendelettel megalakított ~ látta el Mo-on az igazgatásrendészeti, közbiztonsági és államvédelmi szolgálatot, hatósági hatalommal minden városban, a fontosságuk miatt a ~ hatókörébe utalt községekben, a határállomásokon és a rendőrterületen lévő víziutakon. A ~ a BM Közrendvédelmi Osztály (VI/b.) irányítása és alárendeltsége alatt állt. – A →visszacsatolások nyomán szervezete 1943.jan.1-től megváltozott, a BM VI./b. és VI./c.o. feladatait a XX.o. vette át, ez 1944.márc.19-ig állt fenn. A →Magyarország német megszállásakor érkezett →Eichmann-kommandó irányította →zsidók deportálása a városokban a ~, vidéken a →Csendőrség feladata volt. A deportáltakat szállító vasúti szerelvények mozgását és a deportáltak őrzését már a Csendőrség felügyelte. – →Vajna Gábor bm. 1944.nov.29-én hirdetményben adta tudtul a →Budapesti gettó felállítását. A zsidók összeköltöztetésére kirendelt miniszteri biztos Solymossy János rő. főpk-helyettes volt, akit Lőcsey István rő. őrgy. követett. A biztosság székhelye a Síp u. 12-ben volt, az őrséggel és a nyilas pártszolgálatos összekötővel. – A ~ ti-jeit a két vh. között ált. a →Honvédség ti-jeivel együtt képezték ki, de a gyakorlati betanítás 3-5 hónapos tanfolyamokon történt, különböző rő.szerveknél. A próbaszolgálatosokat (pl. segédfogalmazók vagy segédfelügyelők) a testület feladatainak hármas megoszlása (közbiztonsági, igazgatásrendészeti és rendőrbüntetőbíráskodási) szerinti ügykörhöz kapcsolódóan osztották be. Nagy hangsúlyt helyeztek más nyelvek elsajátítására a nemzetiségek által is lakott területeken. A szolgálati helyekre történő kinevezéseket és áthelyezéseket a bm. végezte. – 1944.okt.15. után a →Szálasi-kormány egyesíteni akarta a ~-et és a Csendőrséget. A ~-et katonásították, személyi, szervezési, fe.zeti és felszerelési tekintetben a HM alá rendelték, míg a közrend, közbiztonság, államvédelem, igazgatásrendészet és rendőri bíráskodás tekintetében a BM alárendeltségében maradt. – 1944.júl.1-től a ~ és a Csendőrség közös főfelügyelőjének az addigi cső. felügyelőt, →Faragho Gábor honvéd altbgy-ot nevezték ki. Az 1944.okt.16-án kiadott HM és Htf. 248/eln.1.-1945.sz. együttes rendelet a két testület kettős alárendeltségét meghagyta, a HM 20.o-át Csendőrségi és Rendőrségi o-lyá bővítette, de a felügyelőséget megosztotta. A ~ felügyelőjévé Hódosy Pál rő. vőrgy-t nevezték ki, aki beosztását a háború végéig viselte. A közös főfelügyelő Finta József altbgy. lett. – A →nyilas hatalomátvétel után a kp.o. pság éléről v. Kubissy Béla rő. felügyelőt nevezték ki rendőrfőparancsnoknak. Működése alatt előbb a Károlyi-laktanyában állomásozó bp-i zlj-at vezényelték a frontra. Ezt az egységet Fót térségében vetették be, 70%-a megsemmisült. Dec. végén a vidékről Bp-re visszavont rő-ökkel megerősített Mosonyi utcai rendőrzlj-at maga Kubissy vezette a frontra (→rendőr-rohamzászlóalj). – A háború alatt a ~ látta el a hátország polg. és ipari légoltalmát, az őrszemélyzetet megerősítették a tartalékosokból kiképzett légoltalmi alakulatokkal és segédszolgálatosokkal, a segédrendőrökkel. – A ~ csapatalakulatai: gy.ezd., tanzlj., lov.pc.gk., kp.o., motoros, közlekedési és helyszínbiztosító osztag, légoltalmi mű.zlj., tűzvédelmi osztag, légoltalmi szd. – A →magyarországi hadműveletek idején →Kárpátalján, →Észak-Erdélyben és a →Délvidéken a ~ súlyos veszteségeket szenvedett. A fogalmazói- és felügyelőkar ti-jeinek nagy része előbb a Dunántúlra, majd n. területre menekült. A 6300 fős őrszemélyzet jelentős része →hadifogságba került. Sokan a No-ba való kitelepítési rendeleteket megszegve, elhagyták szolgálati helyüket. – A sz. hds. által elfoglalt területeken megkezdődött a rendvédelmi szervek spontán alakulása: Vörös Őrség, Népőrség, Nemzetőrség, Polgárőrség és más neveken a ∼ vagy a Csendőrség tagjai szervezték újjá a m. ~-et. 1945.jan-ban az →Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelkezett a Polgárőrség létrehozására. 1945.márc.15-én az 1960/1945.ME.sz. rendelettel („A m.kir. Csendőrség megszüntetéséről”) és az 1700/1945. ME.sz. rendelettel intézkedett az új Magyar Államrendőrség felállításáról. ⬩ KIG, 993.
Rendőrtisztek díszöltözetben Budapesten
