Quebeci konferencia
Quebeci konferencia (második): brit-am. csúcstalálkozó az →angolszász hatalmak háború hátralévő idejére vonatkozó stratégiájának egyeztetésére. 1944.szept.13-16. között zajlott Octagon fedőnévvel az USA és NBr. vezetőinek és szakértőinek részvételével. Ez volt az utolsó kétoldalú találkozó →Roosevelt am. elnök és →Churchill brit me. között. Churchill még a brit kat. vezetéssel is szembekerült a Bécs bevételére és a Szingapúr elfoglalására irányuló hdm-ek propagálásával. A brit me. a →balkáni brit partraszállás végrehajtásával egyben szerette volna megelőzni a Szu. térnyerését a Balkánon. (Egyesülve a →Tito vezette →Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereggel a brit csapatok egyebek között Mo. területére is behatoltak volna.) Az Egyesített Vezérkari Főnökség állásfoglalása szerint azonban „amíg az Ol-i háború folytatódik, nem állnak majd rendelkezésre csapatok a Balkánon történő bevetésre”. – A ~-n megegyeztek, hogy az angolszász szöv-ek 1945-ben légi és tengeri tád-t intéznek Burma fővárosa, Rangoon ellen (Drocula-hdm.); hogy Alexander brit tbgy. partra száll az Isztriai-félszigeten; hogy nem vonnak ki am. csapatokat az →olaszországi hadműeletekből, amíg az Itáliában harcoló n. haderő vereséget nem szenved. (A Drocula-hdm-re és az isztriai patraszállásra nem került sor.) Roosevelt korábbi álláspontján változtatva elfogadta, hogy az am. →megszállási zónát D-No. területén jelöljék ki, amennyiben am. csapatok szállhatják meg Bréma és Bremenhaven kikötővárosokat. Megállapdtak továbbá abban, hogy NBr. No. legyőzése után, a Japán elleni háború során is folytatólagosan kaphat am. kölcsönbérleti szállításokat; elfogadták a Morgenthau-tervet a n. hadiipar leszerelésére és No. mezőgazd. országgá történő átalakítására; ill. az USA hozzájárult, hogy NBr. csapatokat küldjön Görögországba úgy, hogy nem lépi át a görög határt. (A Morgenthau-tervet később elvetették.) ⬩ BL, 974.
