Puska
Puska: a →Honvédség ismétlő kézife-e. (8 mm-es 1931 M. és 1931/A M., 1935 M. és 1943 M. 7,92 mm-es). A Honvédség az 1930-as években Ferdinand Mannlicher 1895 M. fe-eit használta (~, karabély, kurtály). A hegyes csúcsú, 8 mm-es 1931 M. gy. töltények rendszeresítésekor a nagy készletekben meglevő ~-k és karabélyok töltényűrét dörzsölték fel a hegyes csúcsú töltény befogadására, így az 1931 M. ismétlő~-t az 1895 M. karabélyból, ill. kurtályból, míg az 1931/A M. ismétlő~-t az 1895 M. ~-ból (hosszú csövű) készítették. Az átalakított ~-knál az irányzékokat és a szíjkengyeleket is úgy módosították, hogy karabélyként is viselhetők legyenek. Az átalakítást a tok mellső külső részébe vésett „H” betű jelezte. Az így bevezetett ~-kat a tusaborítón újraszámozták. – A →Testőrségnél használt 1895/31 M. testőr~-nál az átalakítás a töltényűr átdörzsölésére, az irányzék átalakítására és az új kengyelek megfelelő elhelyezésére terjedt ki. A hosszú cső megmaradt. – 1933-tól már új ~-val kísérleteztek, s ezt a csapatpróbák után 1936.jan.1-től rendszeresítették. Az 1935 M. ~ már szerkezetileg is felülmúlta a Mannlicher-fe-eket. A fe-t nagyobb behatoló mélység és feltartó erő, jobb lőszabatosság és pásztázás jellemezte. Íves irányzéka szabadabb látást biztosított, megkönnyítve a célzást. Forgó zárdugattyúval az elsütés közbeni zárás tökéletes volt, ugyanis a szemölcsök és a fogantyúrész támaszkodó felülete is merőleges a ki- és betolás irányára. Az új ~ adogatása teljesen eltávolított szekrénynél is kifogástalan volt. A tusa 3 db-ból készült. Az ágyosztás előnye a nyersanyag gazdaságos felhasználása volt. További előnye, hogy a fémanyagot szinte kivétel nélkül, a fát kizárólag hazai termelésből fedezték. – Az 1941-et megelőző →hadrendekben nagy számban az ismétlő~ helyett öntöltő pi. volt rendszeresítve a közelharc elleni védelemre, ezért ~-ból 100 ezer db feletti raktárkészletek voltak. A Fegyvergyár megrendelés hiányában a m. ~gyártást lassította, majd leállította, s egyre több n. megrendelést fogadott el az 1898/40 M. Mauser ismétlő~ gyártására. Később azonban (harctéri tapasztalatok alapján) a közelharc elleni védelemre a pi-lyal szemben a ~ került előtérbe. Ez az ismételt átfegyverzés kb. 560 hadiállománytábla teljes újraszerkesztését igényelte, ami viszont a ~készlet hiányát is okozta. A n-ektől ezért vissza kellett kérni a gyártási kapacitást. Hosszas tárgyalások után a n-ek visszaadták a kapacitás 50%-át. A gyártás megindulásakor (havi 6000 db-os termeléssel) a tervezett ütemben 1945.júl-ig az 1944/1945-ös hadrendben előírt szükséglettel (korabeli terminológiával „kellálladékkal”) szemben 65000 db-os ~hiány mutatkozott. Nehezítette a helyzetet, hogy az 1931 M. és 1931/A M. ~-k egyre nehezebben voltak javíthatók, s alkatrészhiány miatt előbb-utóbb selejtté váltak. – Az egységesítés (a n. fe-ekkel azonos űrméret) érdekében 1942.aug.12-én született döntés a 7,92 mm-es Mauser-töltényre való áttérésre. Az 1943 M. ~ az 1935 M. ~ módosításával jött létre, a kettő szerkezetileg lényegében azonos. Az 1943 M., továbbá a n-ektől átvett, vmint a Mo-on szerelt 1898/40 M. Mauser- és egyéb, főként zsákmányolt csszl. és ju. Mauser-~-k 1944.ápr-ban a ~állomány 39%-át tették ki, mely 1945 elejére 45%-ra nőtt. E fe-ek zömét a hadrendi alakulatok nem harcoló csapatrészeik („ütközetállományuk”) ~-inak pótlására adták ki, hanem különféle őrségek, →vonatok, hátországi alakulatok részére raktározták, hogy bizonyos →seregteste-ket egyszerre fe.ezzenek fel Mauser-töltényes fe-ekkel. A Mauser-töltényes ~-k kiosztásával egy időben a fokozatosan bevont 1931 M. 8 mm-es peremes töltényes fe-eket (1935 M. ~) az utóbbival felszerelt ho-ok feltöltésére, vmint hátországi alakulatoknak adták ki. – 1940.aug-tól rendszeresítették az 1935 M. levente fa~-t. (Táblázat a 489. oldalon) ⬩ LJ, 966.
