Magyar-amerikai kapcsolatok
Magyar-amerikai kapcsolatok (1938-1945): a Magyar Királyság és az Amerikai Egyesült Államok viszonyrendszere a II.vh-t közvetlenül megelőzően és a háború alatt. Az am. kormányzat tudatában volt annak, hogy Mo. a n. hatalmi övezetbe tartozik, de igyekezett tanácsokkal, figyelmeztetésekkel befolyásolni, ill. mérsékelni a →Tengelyhatalmak követelései teljesítésének mértékét. Washingtonban igen kedvezőtlen visszhangot váltott ki Mo. bekapcsolódása a n-ol. →balkáni hadműveletbe, ill. a →Szovjetunió elleni támadásba. 1941.dec. elején az am. KÜM nem volt hajlandó közbenjárni annak érdekében, hogy a brit korm. (sz. kívánságra) ne üzenjen hadat Mo-nak. Az USA elleni japán tád. másnapján Sumner Welles küm-helyettes közölte a m. követtel, hogy amennyiben Mo. No. szövetségében csatlakozik egy olyan ország elleni hdm-ekhez, amelynek védelmét az USA saját érdekéből fontosnak tekinti, akkor adott esetben megszakítják a dplomáciai viszonyt Mo-gal. En-nek ellenére →Bárdossy László me. 1941.dec. 12-én a Bp-i am. követen keresztül hadat üzent az USA-nak. 1942.márc-ban az am. KÜM svájci közvetítéssel elküldött üzenetében felszólította a m., ro. és b. korm-t, hogy szüntesse be részvételét a háborúban, ellenkező esetben számolnia kell az am. hadüzenettel. A →Kállay-kormány ápr.17-i válaszában még elvi ígéretre sem volt hajlandó, ellenben a „bolsevizmus elleni védelmi háborúra” hivatkozott (ebben kifejezésre jutott az a tévhit, hogy az →angolszász hatalmak „bocsánatos bűnnek” tekintik a Szu. elleni hadviselést). Jún.5-én az USA hadüzenetével beállott a →hadiállapot Magyarország és az Egyesült Államok között. – Az ezt követő első m-am. kapcsolatfelvételre a →béketapogatódzások során, 1943.júl-aug-ban Svájcban került sor. Az am. korm-nak tudomása volt az 1943.szept.9-i előzetes fe.szüneti megállapodásról (→magyar fegyverszünet [1943]). Sürgették annak m. részről történő végrehajtását. 1943.dec.11-én (a vk. főnökök közös tanácsának javaslatára) hivatalosan is felszólította Mo-ot (egyben Ro-t és Bulgáriát) a háború beszüntetésére. 1944.márc-ban a →Stratégiai Szolgálatok Hivatala útján hivatalos missziót (→Duke-csoport) küldött Mo-ra →Roosevelt elnök hasonló tartalmú, a →kormányzónak címzett üzenetével. – Az am. külpol. vezetés a II.vh. alatt első ízben 1944.márc.22-én tekintette át a Mo-gal kapcsolatos am. pol-t. A fő célkitűzést továbbra is abban jelölte meg, hogy Mo-ot leválassza No-ról és átvigye az antifas. koalíció oldalára. Ezt részben pol., részben kat. eszközökkel (→légitámadások) kívánta elérni. Roosevelt (nem minden vita nélkül) elfogadta azt az ang. javaslatot, hogy a →német szövetségi rendszerhez tartozó kisebb államok viszonylatában tekintsenek el a feltétel nélküli megadás elvének (→casablancai konferencia) hangoztatásától. A sz. vezetés beleegyezése után 1944.máj.12-én a három szöv. nagyhatalom felszólította Mo-ot (egyben Ro-t, Bulgáriát és Finnországot) a fe.letételre és a szembefordulásra No-gal. – A Mo. felé irányuló am. propagandában →Magyarország német megszállása után hangsúlyt kapott a szabotázscselekményekre, fe. →ellenállásra való buzdítás. Aug-tól az am. korm. nyilvánvalóvá tette, hogy nem hajlandó a Szu. megkerülésével kötendő különalkura. Okt. elején beleegyezett, hogy a fe.szüneti tárgyalásokra Moszkvában kerüljön sor, egyben felhatalmazta moszkvai nagykövetét az azokon történő részvételre. Elismerte a sz. elsőbbséget Mo. vonatkozásában, s (Avarell Harriman am. követ →Vorosilovhoz küldött levelével) hozzájárult a →magyar fegyverszünet (1945) aláírásához, bár rosszallotta, hogy nem vonták be az →Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítását célzó tárgyalásokba, s annak létrejöttéről a sz. vezetés csak utólag tájékoztatta. ⬩ SP, 715.
