1942

Teljes szövegű keresés

1942
I.1.- Nagy-Britannia, az USA, a Szovjetunió és Kína (Kuomintang) aláírják az Egyesült Nemzetek Nyilatkozatát. A deklarációhoz másnap 22 állam csatlakozik.
- Hitler levélben kéri Horthytól Magyarország fokozottabb részvételét a háborúban.
I.2.- Japán csapatok foglalják el Manilát.
- A Brit Vezérkari Főnökök Bizottsága elhatározza a második front tervének kidolgozását.
I.4.- Zsabja és Csurgó körzetében magyar alakulatok biztonsági akciót kezdenek, miután szerb partizánok rajtaütöttek magyar katonákon.
I.6-9.- Ribbentrop német külügyminiszter Budapesten a teljes magyar haderő bevetését kéri a fronton. Megegyezés születik a magyar kőolajszállítások növeléséről Németországnak.
I.10.- Japán csapatok szállnak partra az indonéz szigeteken.
I.18.- Németország, Olaszország és Japán katonai egyezményt köt a hadműveleti övezetek felosztásáról.
I.20.- A Berlin melletti Wannseeben tartott konferencián elhatározzák a zsidók megsemmisítését („Végső megoldás, Endlösung”).
I.20-22.- Keitel vezértábornagy, a Wehrmacht főparancsnokság főnöke budapesti látogatásán megállapodás születik egy magyar harcoló hadsereg és öt megszálló hadosztály kiküldéséről a keleti frontra.
I.21.- Az észak-afrikai német-olasz haderő támadást indít Kirenaika visszafoglalására.
I.21-23.- A magyar karhatalmi alakulatok kiterjesztik a razziát Újvidékre. A vérengzést, Szombathelyi Ferenc vezérezredes vezérkarfőnök, amint tudomást szerez róla, leállítja, és 1943-ban a felelősöket a Honvéd Vezérkar főnökének Bírósága elé állítja.
I.25.- Japán csapatok szállnak partra Új-Guineában. Ausztráliában általános mozgósítást rendelnek el.
I.28.- A német-olasz csapatok elfoglalják Benghazit.
I.29.- Bajcsy-Zsilinszky Endre a Képviselőház külügyi bizottságában követeli az újvidéki vérengzés kivizsgálását és a felelősök felelősségre vonását.
II.1.- Norvégiában Vidkun Quisling alakít kormányt.
II.5.- A kettéváló magyar megszálló erők irányítására a keleti hadszíntéren megalakul a Keleti-, illetve a Nyugati Megszálló Csoport Parancsnokság. Parancsnokai Olgyay Károly altábornagy, illetve Sziklay György vezérőrnagy.
- Magyarországon megkezdődik a toborzás az SS-be.
II.11-12.- Egy német flottacsoportosítás áttör a La Manche-csatornán.
II.12.- Magyar-német államközi egyezményt írnak alá arról, hogy 20 ezer magyar állampolgárságú német jelentkezhet a Waffen-SS-be. Az egyezmény tiltja a toborzást a Honvédségben és a hadiüzemeknél. Az önkéntesek állampolgársága a szolgálat idejére szünetel.
II.14.- Lengyelországban megalakul a londoni emigráns kormány politikai vezetése alatt álló Honi Hadsereg (Armija Krajowa).
- Churchill parancsot ad német városok elleni megtorló bombatámadásokra.
II.15.- Singapore erődje kapitulál a japán csapatok előtt.
II.19.- Az Országgyűlés két házának együttes ülésén kormányzóhelyettessé választják vitéz nagybányai Horthy Istvánt.
- A japán haditengerészeti légierő bombázza az ausztráliai Port Darwint.
II.24.- Megkezdődik a 2. magyar hadsereg mozgósítása.
II.28.- Japán csapatok szállnak partra Jáwa szigetén.
III.1.- A Honvédségnél bevezetik a fehérkeresztes hadijelet az ék alakú piros-fehér-zöld helyett.
- A légvédelmi hadtestből megalakul a Légvédelmi Erők.
- A február közepén alakult Magyar Történelmi Emlékbizottság felhívást tesz közzé.
III.7.- Japán csapatok foglalják el Rangoont.
III.8.- Japán csapatok foglalják el Batáviát (ma Djakarta).
III.9.- Horthy kormányzó a 7-én lemondatott Bárdossy László után Kállay Miklóst nevezi ki miniszterelnökké.
III.10.- Szlovákiából megkezdődik a zsidók deportálása.
III.14.- Az USA vezérkari főnökeinek egyesített bizottsága döntést hoz arról, hogy elsőként Németországot kell legyőzni, Japánnal szemben addig védekező harcot folytatnak.
III.15.- Budapesten a Petőfi-szobornál háborúellenes tüntetés zajlik a Magyar Történelmi Emlékbizottság szervezésében.
III.17.- A csendes-óceáni amerikai szárazföldi haderő főparancsnokságát Douglas MacArthur tábornok veszi át.
III.28.- Franciaországból megkezdődik a zsidók deportálása.
III.28-29.- A brit légierő végrehajtja az első szőnyegbombázást, Lübeck ellen.
III.30.- Az amerikai hadvezetés kettéosztja a csendes-óceáni hadszínteret (a két főparancsnok MacArthur tábornok és Chester William Nimitz tengernagy).
IV.1.- A magyar gyalogdandárokat könnyűhadosztályokká szervezik át.
IV.2.- Német-olasz légioffenzíva indul Málta ellen (V.10-ig tart).
IV.11.- Megkezdődik a 2. magyar hadsereg kiszállítása a keleti frontra.
IV.18.- Az amerikai haditengerészeti légierő első ízben támadja Tokiót.
V.4-8.- Döntetlen japán-amerikai tengeri csata zajlik a Korall-tengeren.
V.9.- A szovjet csapatok offenzívát indítanak a donyeci hídfőből.
V.12.- A pozsonyi parlamentben Esterházy János (egyedül) a zsidók deportálása ellen szavaz.
V.15.- Szovjet-japán egyezményt kötnek Mongólia-Mandzsúria határáról.
V.17.- Német ellentámadás indul, amelynek eredményeként a V.9-én támadást indított szovjet csapatokat bekerítik, V.28-ra a harkovi katlancsatában felszámolják.
V.26.- Nagy-Britannia szövetségi szerződést köt a Szovjetunióval.
- A német-olasz haderő támadást indít Észak-Afrikában.
V.27.- Prágában merényletet követnek el Reinhard Heydrich helyettes birodalmi protektor ellen, aki VI.4-én belehal sebesülésébe.
V.28.- A keleti fronton megkezdődik a német nyári nagyoffenzíva (Blau hadművelet).
V.30.- Köln bombázásával megindulnak a Németország elleni nagy angolszász légitámadások.
- A Szovjetunióban megalakul a Partizánmozgalom Központi Törzse.
VI.1.- Mexikó hadat üzen Németországnak, Olaszországnak és Japánnak.
VI.3-7.- Az amerikai flotta megveri a japánt a Midway-szigeteknél. Megáll a japán terjeszkedés a Csendes-óceánon.
VI.5.- Az USA hadat üzen Magyarországnak, Romániának és Bulgáriának.
VI.7-8.- Kállay Miklós miniszterelnök látogatást tesz Hitlernél.
VI.8.- Megalakul az amerikai Európai Hadszíntéri Parancsnokság.
VI.9.- Egy SS-alakulat a Heydrich elleni merénylet megtorlásaként kivégzi a csehországi Lidice lakosságának egy részét, a többieket deportálják.
VI.11.- Az USA szövetségi szerződést köt a Szovjetunióval.
VI.18-27. - Churchill brit miniszterelnök látogatást tesz az USA-ban.
VI.21.- Az észak-afrikai német-olasz haderő elfoglalja Tobrukot.
VI.23.- A német-olasz csapatok átlépik az egyiptomi határt.
VI.28.- A 2. magyar hadsereg bekapcsolódik a német Dél Hadseregcsoport támadó hadműveletébe Tyim térségében.
VI.30.- Rommel csapatai elérik El-Alameint. A VII.2-27. között zajló első el-alameini csatában nem tudják áttörni a brit védelmet.
VI. folyamán- Megkezdődik a bulgáriai zsidók deportálása.
VII.1.- Német-román csapatok foglalják el Szevasztopolt.
VII.2.- Magyar csapatok foglalják el Tyim városát.
- A német-olasz haderő támadást indít az El-Alameint tartó brit csapatok ellen. A sikertelen támadást Rommel 10-én leállítja.
VII.4-11. - A német flotta és légierő megsemmisíti a PQ-17 konvoj nagy részét az Északi-tengeren.
VII.6.- A 2. német hadsereg Voronyezsnél eléri a Don folyót.
VII.8.- A 2. magyar hadsereg gyorscsoportja eléri a Dont.
VII.16.- Megkezdik a holland zsidók deportálását.
VII.17.- A 6. német hadsereg támadást indít Sztálingrád irányába.
VII.18.- A 2. magyar hadsereg arcvonalán megkezdődnek az ún. hídfőcsaták a Don jobb partján lévő szovjet hídfők felszámolására (első urivi csata).
- Először száll fel a német Messerschmitt-262 sugárhajtású vadászrepülőgép.
VII.19.- Kihirdetik az 1942:VIII. törvénycikket a zsidó vallásfelekezet jogállásáról.
VII.23.- Német csapatok foglalják el Rosztovot.
VII.25.- A német A Hadseregcsoport támadást indít a Kaukázus irányába.
VII.27.- Befejeződik a 2. magyar hadsereg kiszállítása a frontra.
VIII.2.- Megkezdődik az amerikai szárazföldi csapatok szállítása Nagy-Britanniába.
VIII.4.- Megkezdik a belga zsidók deportálását.
VIII.7.- A hídfőcsaták sorában megkezdődik az első korotojaki csata.
- Az észak-afrikai 8. brit hadsereg parancsnokságát Bernard Law Montgomery altábornagy veszi át.
VIII.7.- Amerikai csapatok szállnak partra Guadalcanal szigetén (az első amerikai partraszállás a csendes-óceáni szigeteken).
VIII.9.- Német csapatok foglalják el Majkopot és Krasznodart.
VIII.10.- A hídfőcsaták sorában megkezdődik a második urivi csata.
VIII.12-18. - Churchill brit miniszterelnök és Harriman amerikai elnöki megbízott látogatást tesz Moszkvában, és tájékoztatást ad az angolszász stratégiai tervekről.
VIII.15.- A hídfőcsaták sorában megkezdődik a második korotojaki csata.
VIII.17.- Sikertelen brit-kanadai partraszállás történik a franciaországi Dieppenél.
- Az amerikai légierő Rouen és Sotteville bombázásával első ízben intéz támadást NagyBritanniából franciaországi célpontok ellen.
VIII.19.- A német csapatok megkezdik Sztálingrád ostromát.
VIII.20.- Horthy István kormányzóhelyettes, a keleti fronton vadász főhadnagy, repülőhalált hal.
VIII.21.- A németek feljutnak a Kaukázus legmagasabb csúcsára, az Elbruszra.
VIII.22.- Brazília hadat üzen Németországnak és Olaszországnak.
VIII.23.- A német csapatok Sztálingrádtól északra elérik a Volgát.
VIII.26.- Zsukov marsallt kinevezik Sztálin, a szovjet Legfelsőbb Főparancsnokság főparancsnoka helyettesévé.
VIII.28.- A hídfőcsaták sorában megkezdődik a harmadik korotojaki csata. A 2. magyar hadsereg német közreműködéssel IX.1-re felszámolja a szovjet hídfőt a Don jobb partján.
VIII.29.- Először próbálják ki és vetik be a fronton a német Tigris harckocsit.
- Először vetik be az amerikai B-17 (Flying Fortress, Repülő Erőd) bombázót.
IX.4-5.- Szovjet bombázás Budapest ellen. (A magyar fővárost először éri légitámadás.)
- A Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium közösen felállítja az Államvédelmi Központot. Vezetője: Hain Péter.
- Londonban megkezdi működését a Magyar Nemzet Titkos Rádiója (Petőfi Rádió).
IX.5.- Magyarország egész területén légvédelmi készültség lép életbe.
IX.9-10.- Újabb szovjet bombázás Budapest ellen.
IX.10.- A német csapatok leállítják támadásukat a Kaukázusban. Sztálingrádtól délre újabb ponton jutnak ki a Volgához, kettévágva a 62. szovjet hadsereg arcvonalát.
IX.13.- A 6. német hadsereg megkezdi Sztálingrád központjának támadását.
IX.15.- A 2. magyar hadsereg megkezdi a téli állások kiépítését a Don jobb partján.
IX.17.- Dönitz tengernagy, a német tengeralattjáró flotta parancsnoka megtiltja az elsüllyesztett hajók személyzetének mentését.
IX.24.- A kormányzó honvédelmi miniszterré nevezi ki vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredest.
- Franz Halder vezérezredes, a német szárazföldi erők főparancsnokságának vezérkari főnöke lemond. Utóda Kurt Zeitzler gyalogsági tábornok.
X.6.- Német-horvát szerződést írnak alá a német ajkú lakosság áttelepítéséről Horvátország területéről a Német Birodalomhoz 1938 óta közvetlenül hozzácsatolt területekre.
X.9.- A Vörös Hadseregben visszaállítják az egyszemélyi parancsnoki rendszert (addig a politikai komisszár társparancsnok volt, ezidőtől a parancsnok egyik helyettese).
X.17.- Dietrich von Jagow német követ jegyzéket ad át a magyar Külügyminisztériumnak, amely a zsidókérdés radikális megoldásának követelését tartalmazza (lásd XII.2.).
X.22.- Dwight David Eisenhower amerikai tábornokot nevezik ki az észak-afrikai szövetséges haderő főparancsnokává.
X.23.- El-Alameinnél megkezdődik a 8. brit hadsereg döntő támadása az észak-afrikai német-olasz haderő ellen. A XI.4-ig tartó második el-alameini csatában első ízben vetik be tömegesen az amerikai Sherman harckocsit.
XI.2.- A brit csapatok áttörik a német-olasz állásokat El-Alameinnél.
XI.4.- A német-olasz csapatok megkezdik a visszavonulást El-Alameintől.
XI.7.- Az országgyűlés törvénybe iktatja Horthy István emlékét.
XI.8.- Amerikai-brit csapatok szállnak partra Marokkóban és Algériában (Torch). Az Észak-afrikai francia haderő egy része Pétain marsall parancsa alapján ellenállást tanúsít.
- A Vichyi köztársaság megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat az USA-val.
XI.10.- Német ejtőernyős csapatok szállnak le Tuniszban. 14-én megkezdődik a német partraszállás a tenger felől is, a vichyi kormány hozzájárulásával. A francia gyarmati erők egy része ellenállást tanúsít.
- Amerikai csapatok foglalják el Oránt, másnap Casablancát.
XI.11.- Német-olasz csapatok szállják meg Dél-Franciországot és Korzikát (a Vichyi köztársaság területét).
XI.12-15.- Amerikai-japán tengeri csata Guadalcanalnál (Salamon-szigetek).
XI.13.- Eisenhower tábornok és Darlan tengernagy (Pétain francia államfő helyettese) megegyezésével Marokkóban és Algériában befejeződnek az angolszász-francia harcok.
- A brit csapatok elfoglalják a líbiai Tobrukot.
XI.15.- Megalakul a Székely Határvédelmi Parancsnokság (a székely határőrség szervezése márciusban már megindult).
XI.18.- A honvédelmi miniszter munkaszolgálatra kötelezi a zsidó férfilakosságot.
XI.19.- Sztálingrádtól északra, 20-án attól délre szovjet ellentámadás indul. A 3. és 4. román hadsereget gyorsan áttörő három szovjet front 23-án bezárja a gyűrűt a várost ostromló csapatok (német 4. páncélos hadsereg részei, 6. hadsereg, román hadosztályok) körül.
XI.20.- Brit csapatok foglalják el Bengházit.
- Megalakul a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg.
XI.25.- Megkezdik a norvég zsidók deportálását.
XI.26.- Bihácsban megalakul a Jugoszláv Nemzeti Felkelés Antifasiszta Tanácsa (AVNOJ).
XI.27.- A Vichyi Franciaország hadseregét feloszlatják. Toulonban a francia flotta elsüllyeszti önmagát, amikor a német csapatok behatolnak a városba.
XII.2.- A magyar kormány visszautasítja a X.17-i német jegyzéket.
- Bajcsy-Zsilinszky Endre a Képviselőházban interpellációt nyújt be az újvidéki vérengzés ügyében.
- Chichagoban lefolytatják az első maghasadásos kísérletet.
XII.12.- A Szovjetunió és az emigráns csehszlovák kormány szövetségi szerződést ír alá.
- A német B Hadseregcsoport támadást indít a Sztálingrádnál katlanba zárt csapatok felmentésére (XII.21-én elakad).
XII.16.- A sztálingrádi csata részeként két szovjet front támadást indít a Don mentén a 8. olasz hadsereg arcvonalszakaszán.
XII.17.- A szövetségesek figyelmeztetik a német kormányt a zsidó holocaust várható következményeire.
XII.24.- Darlan tengernagy meggyilkolása után Giraud tábornok veszi át az észak-afrikai francia gyarmatok politikai vezetését, aki XI.13-a óta a Szabad Franciaország csapatainak főparancsnoka.
XII.27.- Horthy a Honvéd Vezérkar főnökén keresztül elrendeli a végsőkig való kitartást a Donkanyart védő 2. magyar hadseregnek.
XII.28.- A német A Hadseregcsoport parancsot kap a Kaukázus kiürítésére.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem