1940
1940
| I.4. | - Francia-lengyel katonai egyezményt kötnek. |
| I.5. | - Sikertelen szovjet offenzíva indul a finn védelem ellen. |
| I.10. | - Budapesten önkéntes zászlóalj alakul, amely másnap elindul Finnországba. Parancsnoka Kémeri Nagy Imre főhadnagy. |
| I.15. | - A belga kormány elutasítja a francia hadsereg és a brit expedíciós hadtest átvonulási kérelmét. |
| I.17. | - Tildy Zoltánt a Független Kisgazdapárt ügyvezető elnökévé választják. |
| II.1. | - Újabb sikertelen szovjet offenzíva indul a finn védelem ellen. |
| II.5. | - A brit-francia Legfelsőbb Haditanács határozatot hoz expedíciós hadtest felállításáról | és kiküldéséről Finnországba a szovjet csapatok elleni harcra. |
| II.10. | - A Finnországba érkezett önkéntesekből 4 nemzetközi dandárt állítanak fel. |
| II.11. | - A magyar önkéntes zászlóalj megérkezik Finnországba. |
| - Német-szovjet gazdasági egyezményt írnak alá. |
| II.13. | - Karéliában a szovjet csapatok áttörik a finn Mannerheim-vonalat. |
| - Finnország katonai segítséget kér Svédországtól, amit az 16-án elutasít. |
| II.16. | - Nagy-Britannia és Franciaország kéri Svédországtól csapatai átengedését Finnország megsegítésére. |
| II.25. | - Koppenhágában a svéd, norvég és dán külügyminiszteri értekezleten semlegességi nyilatkozatot fogadnak el a szovjet-finn háborúban. |
| II.27. | - A svéd kormány elutasítja a II.16-i brit-francia kérést. |
| III.1. | - Megszüntetik a Honvédség főparancsnoka beosztást, egyidejűleg a Honvéd Vezérkar főnöke, a kormány hatásköre alól kikerülve, a kormányzó közvetlen alárendeltségébe lép. Három hadsereg-parancsnokságot állítanak fel. Megalakul a Gyorshadtest. |
| III.2. | - Nagy-Britannia és Franciaország kéri Norvégiától és ismételten Svédországtól csapatai | átengedését. |
| III.3. | - A szovjet hadsereg megindítja végső offenzíváját Finnország ellen Viipuri térségében. |
| - A svéd és a norvég kormány elutasítja a brit-francia expedíciós hadtest átvonulását Finnország irányába. |
| III.7. | - Finnország fegyverszünetet kér. |
| III.12. | - Szovjet-finn békeszerződést írnak alá Moszkvában. |
| III.17. | - A washingtoni magyar követnél 5 millió dollárt helyeznek letétbe esetleges emigráns magyar kormány céljaira. |
| III.20. | - Lemond Daladier francia miniszterelnök. Utóda Paul Reynaud. |
| III.28. | - Nagy-Britannia és Franciország egyezményt ír alá, hogy nem kötnek különbékét. |
| IV.2. | - Gróf Teleki Pál miniszterelnök egy esetleges emigráns kormány megalakításának előkészítésére az USA-ba küldi Eckhardt Tibort. |
| IV.8. | - Halder vezérezredes, az OKH vezérkari főnöke jóváhagyja a román olaj biztosításának (Románia megszállásának) tervét egy balkáni brit partraszállás esetére. A tervezet román ellenállás esetén számol a Honvédség bevonásával. |
| IV.9. | - A német haderő megszállja Dániát. X. Keresztély király elfogadja a német védnökséget. |
| - A német hadsereg megtámadja Norvégiát. A norvég partvédelem elsüllyeszti a német BLÜCHER nehézcirkálót. |
| IV.10-13. | - Narvik előtt a brit flotta csatát nyer a német flottával szemben. |
| IV.14. | - A még a finn háborúra felállított, egy-egy angol, francia és lengyel dandárból álló expedíciós hadtest partra száll Norvégiában, Narvik térségében. |
| IV.16. | - A magyar önkéntes zászlóaljat a finn-szovjet határ biztosítására Lappeenrantaába vezénylik. |
| IV.28. | - A brit csapatok beveszik Narvikot, a németek a város körüli hegyekben vonulnak állásba. |
| V.1. | - Lodzban felállítják az első gettót. |
| V.5. | - A norvég kormány Londonba emigrál. |
| V.9. | - A magyar honvédelmi miniszter elrendeli a lakóházi légoltalmi rendszer kiépítését. |
| V.10. | - A német hadsereg megtámadja Franciaországot, Belgiumot, Hollandiát és Luxemburgot. Brit csapatok szállnak partra Izlandon és a Faröer-szigeteken. |
| - Lemond Neville Chamberlain brit miniszterelnök. VI. György király kormányalakítással bízza meg Winston Churchillt. |
| - A magyar hadiüzemekbe katonai biztosokat neveznek ki. |
| - Másodszor mozgósítják a svájci hadsereget. |
| V.13. | - A német páncélosékek Namur és Sedan között átkelnek a Meuse-on. |
| V.14. | - A német légierő lerombolja Rotterdam belvárosát. |
| V.15. | - Hollandia kapitulál a német csapatok előtt, a kormány Angliába emigrál. |
| - Churchill feloldja a német városok bombázásának tilalmát. |
| V.17. | - A német csapatok bevonulnak Brüsszelbe. |
| V.18. | - A német csapatok bevonulnak Antwerpenbe. |
| V.19. | - A magyar önkéntes zászlóaljat visszavonják a finn-szovjet határról. Másnap a zászlóalj hazaindul. |
| V.20. | - A német csapatok a Somme torkolatánál kijutnak a La Mance-csatornához, ezzel ketté- |
| vágják az angol-francia haderőt. |
| V.21. | - Gróf Teleki Pál miniszterelnök leállítja az emigráns kormány megalakítására vonatkozó előkészületeket. |
| V.22. | - A francia hadsereg Arrasnál sikertelen ellentámadást indít az összeköttetés helyreállítására a Belgium és Hollandia területén elvágott angol-francia csapatrészekkel. |
| V.24. | - Hitler megállíttatja a német páncélosékeket Dunkerque előtt. |
| - Hazaérkezik Finnországból a magyar önkéntes zászlóalj. |
| V.27. | - Megkezdődik az angol expedíciós erők és a francia csapatok VI.4-ig tartó evakuálása Dunkerque térségéből Angliába. |
| V.28. | - Belgium kapitulál a német csapatok előtt, a kormány Londonba emigrál. |
| VI.5. | - A német csapatok újabb offenzívát indítanak és áttörik a Franciaország központi részeit | védő Weygand-vonalat. |
| VI.7. | - Berlint először éri (francia gépek által) légitámadás. |
| VI.8. | - Magyarországon megalakul a háború végéig funkcionáló, kerületekre osztott honi légvédelmi rendszer. |
| - A brit csapatok feladják Narvikot. |
| VI.9. | - Norvégia kapitulál a német csapatok előtt. |
| VI.10. | - Olaszország hadat üzen Nagy-Britanniának és Franciaországnak. Másnap az olasz csapatok átlépik a francia határt. |
| - Befejeződik a brit-francia csapatok kivonása Norvégiából. |
| VI.14. | - A német hadsereg bevonul Párizsba. |
| VI.15. | - A szovjet hadsereg bevonul Litvániába, 17-én Lettországba és Észtországba. |
| - A németek beveszik Verdunt, ezzel áttörik a Maginot-vonalat. |
| VI.16. | - Franciaországban Phillipe Pétain marsall alakít kormányt és fegyverszünetet kér Németországtól. |
| - Kivonják Franciaországból a brit légierőt. |
| VI.17. | - A német haderő nyugati irányból bekeríti a Maginot-vonalat. |
| VI.18. | - Londonban de Gaulle tábornok vezetésével megalakul a Francia Nemzeti Ellenállási Bizottság (Szabad Franciaország), amely bejelenti a harc folytatását Németország ellen. |
| VI.22. | - Franciaország kapitulál a német, 24-én az olasz csapatok előtt. |
| VI.26. | - A Szovjetunió jegyzékben követeli vissza Romániától Besszarábiát és a cári birodalomhoz sosem tartozott Észak-Bukovinát. |
| VI.27. | - A minisztertanács határozatot hoz a magyar területi igények kikényszerítéséről Romániával szemben, ha az teljesíti a szovjet igényeket. A Legfelsőbb Honvédelmi Tanács elrendeli a részleges mozgósítást. |
| - Churchill brit miniszterelnök tengeri blokádot jelent be Európa körül. |
| VI.28. | - A szovjet hadsereg bevonul Besszarábiába és Észak-Bukovinába. |
| VI.30. | - A német hadsereg partra száll három angol szigeten a La Manche-csatornán (Aderney, | Guernsey, Jersey). |
| VII.1. | - A Románia elleni részleges mozgósítással megalakul mindhárom honvédhadsereg. |
| VII.2. | - Románia felmondja a brit-francia területi garanciát. |
| VII.3. | - A brit flotta Mers el-Kebirnél megtámadja és harcképtelenné teszi a kikötőben horgonyzó francia flottát. |
| VII.4. | - A francia kormány megszakítja a diplomáciai kapcsolatot Nagy-Britanniával. |
| VII.5. | - Svédország engedélyezi Németországnak egy vasútvonala használatát. |
| VII.10. | - Gróf Teleki Pál miniszterelnök Berlinben a magyar-román konfliktusról tárgyal Hitlerrel és gróf Ciano olasz külügyminiszterrel, akik óvják Románia őt megtámadásától. |
| VII.11. | - A francia kormány Vichybe költözik. Phillipe Pétain marsall miniszterelnök az Alkotmányozó Nemzetgyűlés felhatalmazása alapján tejhatalommal átveszi az államfői jogkört is. | E naptól beszélhetünk a Vichyi köztársaságról. |
| VII.16. | - Hitler elrendeli a partraszállás előkészítését Dél-Angliában (Fall Seelöwe). |
| VII.23. | - Londonban Eduard Benes emigráns csehszlovák kormányt alakít. |
| - A Vichyi francia kormány egyezményt köt Japánnal távolkeleti gyarmatai átadásáról. |
| VIII.2. | - Besszarábiát és Észak-Bukovinát a Szovjetunióhoz csatolják. |
| VIII.3. | - A Szovjetunióhoz csatolják Litvániát, 5-én Lettországot, 6-án Észtországot. |
| - Az olasz hadsereg (Abesszínia felől) bevonul Brit-Szomáliába (20-ára befejezi a brit gyarmat elfoglalását). |
| VIII.7. | - Nagy-Britannia szövetségi szerződést írt alá a Szabad Franciaországgal. |
| VIII.13. | - A Luftwaffe támadásával kezdetét veszi az angliai légicsata. |
| VIII.16. | - Magyar-román határtárgyalások kezdődnek Szörényvárott (Turnu Severinben). 24-én eredmény nélkül megszakadnak. |
| VIII.17. | - Hitler meghirdeti a korlátlan tengeralattjáró-háborút. |
| VIII.22. | - A lengyel hadsereg a Brit Nemzetközösség Szövetséges Katonai Parancsnokságának alárendeltségébe lép. |
| VIII.25. | - Az első brit légitámadás Berlin ellen. |
| VIII.26. | - A minisztertanács elhatározza a fegyveres akciót Románia ellen, s elrendeli a Honvédség teljes mozgósítását. A három honvédhadsereg felvonul a román határra. A támadás idejét VIII.28-ra tűzik ki. |
| VIII.27. | - Románia német-olasz döntőbírósági ítéletet kér a magyar-román területi vitában. |
| VIII.29. | - Az USA Kongresszusa általános hadkötelezettséget fogad el. |
| VIII.30. | - Németország és Olaszország döntőbírósági határozata (második bécsi döntés) Magyarországhoz csatolja vissza Észak-Erdélyt, a Székelyföldet, Máramarost és a Partium Nagyváradtól északra elterülő részeit. Az 1940:XXVI. törvénycikkel az Országgyűlés X.8-án beiktatja az újraegyesülést. |
| - Bécsben magyar-német kisebbségi megállapodást írnak alá, amely kitüntetett jogokat biztosít a magyarországi német nemzetiségnek. |
| IX.2. | - Az USA kormánya támaszpontokért cserébe 50 régi torpedórombolót ad át Nagy-Britanniának. |
| IX.3. | - Paulus német altábornagy vezetésével törzs alakul a Szovjetunió elleni támadás terveinek | kidolgozására. |
| IX.4. | - Hitler parancsot ad London, Bristol, Coventry és Liverpool rombolására a levegőből. |
| IX.5. | - Újabb német-szovjet szerződést írnak alá a német ajkú lakosság áttelepítéséről a Szovjetunió területéről a Német Birodalomhoz 1938 óta közvetlenül hozzácsatolt területekre. |
IX.5-16.- A Honvédség végrehajtja a második bécsi döntést.
| IX.6. | - Romániában I. Mihály trónörökös átveszi a hatalmat II. Károly királytól, aki másnap emigrációba vonul. Az ország tényleges vezetője a IX.4-én miniszterelnökké kinevezett Ion Antonescu tábornok lesz, aki 14-én felveszi a Conducator (Államvezető) címet. |
| IX.7. | - A kétoldalú craiovai egyezményben Bulgária visszanyeri Romániától Dél-Dobrudzsát (VIII.3. óta folynak a tárgyalások). |
| IX.13. | - Olasz csapatok hatolnak be (Líbia felől) Egyiptomba. |
| IX.15. | - A legnagyobb légicsata Anglia felett (az „angliai csata napja”). |
| IX.18. | - A brit gyarmati csapatok Sidi Barraninál megállítják az Egyiptomba betört olasz hadsereget. |
| IX.22. | - Japán csapatok vonulnak be Indokínába (a Vichy-i Franciaország és Japán VII.23-i egyezménye alapján). |
| IX.23. | - Közös brit-szabad francia támadás indul a vichyi francia Dakar ellen. A 25-én kudarcba fulladó akció az első francia-francia összetűzés is. |
| IX.27. | - Németország, Olaszország és Japán megköti a Háromhatalmi Egyezményt. |
| - Több nyilas párt és szervezet egyesülésével megalakul a Nyilaskeresztes Párt. Vezére a | 16-án szabadult Szálasi Ferenc. |
| X.3. | - A Vichyi Franciaországban zsidótörvényt fogadnak el. |
| X.8. | - Német csapatok vonulnak be Romániába. (A magyar kormány IX.30-i engedélye alapján Magyarországon át.) |
| X.19. | - Az USA-ban bizottság alakul az atomfegyver megalkotására. |
| X.21. | - Megalakul a Magyar Megújulás Pártja. Vezére: Imrédy Béla. |
| X.23. | - Hitler és Franco találkozóján Hitler sikertelen kísérletet tesz Spanyolország beléptetésére a háborúba. |
| X.28. | - Az olasz hadsereg (Albánia felől) behatol Görögországba. |
| XI.4. | - Brit csapatok szállnak partra Kréta szigetén. |
| XI.5. | - Harmadszor is az USA elnökévé választják Franklin D. Rooseveltet. |
| XI.8. | - A görög hadsereg ellentámadást indít, a Commando Supremo (olasz főparancsnokság) elrendeli a visszavonulást. |
XI.11-12.- A brit flotta repülőhordozókról felszálló gépei Taranto kikötőjében megtámadják az olasz flottát.
| XI.12. | - Hitler utasítást ad a Görögország elleni támadás kidolgozására (Fall Marita). |
XI.12-13.- Molotov szovjet külügyminiszter Berlinben a Szovjetunió Háromhatalmi Egyezményhez történő csatlakozásáról és a világ érdekszférákra való felosztásáról tárgyal.
XI.14-15.- A Luftwaffe lerombolja az angliai Coventry város egy részét.
| XI.15. | - Megalakul a kolozsvári IX. hadtest. |
| XI.20. | - Magyarország csatlakozik a Háromhatalmi Egyezményhez. |
| XI.23. | - Románia csatlakozik a Háromhatalmi Egyezményhez. |
| XI.24. | - Szlovákia csatlakozik a Háromhatalmi Egyezményhez. |
| XI.26. | - Megszűnik a katonai közigazgatás a második bécsi döntéssel visszacsatolt területeken. |
| XII.1. | - Magyarország megszakítja a diplomáciai viszonyt a londoni emigráns lengyel kormánnyal. |
| XII.5. | - Titkos brit-vichy-i egyezményt írnak alá a gyarmati status quo fenntartásáról. |
| XII.9. | - A brit csapatok ellentámadást indítanak Egyiptomban. |
| XII.12. | - Belgrádban magyar-jugoszláv örökbarátsági szerződést írnak alá. |
| XII.16. | - A brit légierő egyhetes hadműveletet kezd Mannheim lerombolására. |
| XII.18. | - Hitler aláírja a Szovjetunió megtámadására vonatkozó Barbarossa-tervet. A tervezet nem számol Magyarország katonai részvételével (lásd 1941.III.22.). |
| XII.19. | - Az olasz hadvezetés katonai segítséget kér Németországtól az Észak-Afrikában és Görögországban folyó hadműveletekhez. |
