Koncentrációs tábor (német): egy adott állam saját vagy az általa okkupált területen létrehozott, fegyveresen őrzött zárt telepe saját, ill. az általa elg-nek tekintett országok állampolgárainak tartós elkülönítésére. Noha a ~-ok már jóval az I.vh. előtt (az elsőt az ang-ok állítják fel a búr háborúban) megjelentek, és a szöv. hatalmak közvetlenül 1945 után is tartottak fenn különböző gyűjtőtáborokat, a II.vh. embertelenségének jelképeként is számon tartott ~-ok rendszerét a n. nsz. állam által létrehozott →megsemmisítőtáborok jelentették. A →Hitler hatalomra kerülését követően kiépült táborokba került a nsz-t ellenzők teljes pol. köre a komm-któl a konzervatívokig, az „alsóbbrendű fajok” képviselői, akik vmilyen okból nem illettek bele a nsz. ideológiába, így a zsidók, a deviáns elemek (pl. a homoszexuálisok), ill. a n. megszállás alá került országok elg-nek tekintett kat-i és polg. lakosai. A táborlakók többsége kötelező fizikai munkát végzett, a bármilyen okból munkaképtelenek zömére halál várt. A →Wannsee-i konferencia után alakultak ki a „nagyipari” megsemmisítés módszerei az „alsóbbrendű fajok” millióinak elpusztítására. Halál- vagy megsemmisítőtáb. csak 6 volt, a többi munka-, hadifogoly- vagy vegyestáb. A legnagyobb táb-ok: Auschwitz-Birkenau, Belzec, Bergen-Belsen, Buchenwald, Chelmo, Dachau, Majdanek, Mauthausen, Ravensbrück, Sobibor. →Magyarország német megszállását követően mintegy félmillió (túlnyomó részt zsidó) m. állampolgár került ~-ba, s 65-70%-uk veszett oda. A háború után számos m. kat. töltött hosszabb-rövidebb időt szöv. (ang., am., sz., fr.) →hadifogolytáborokban. No-ban az internált pol. és kat. vezetőket őrző intézmények is ~ nevet viseltek, de rendeltetésük és az ott folyó mindennapi élet erősen különbözött a klasszikus ~-tól. A →nyilas hatalomátvétel után m. vezetők is raboskodtak ilyenekben. (Sz. ~: →Gulag) ⬩ SzPJ, 624.