Churchill, Winston Spencer
Churchill, Winston Spencer (Woodstock, 1874.nov.30. – London, 1965.jan.24.): államférfi. Az I.vh-ban az Admiralitás első lordja, 1916.aug-ban belebukik a Dardanella-hdm-be. 1900-1904 között, majd 1925-től konzervatív, közte liberális parlamenti képviselő. 1908-1929 között több ízben miniszter, majd 1939.szept.3-tól →Chamberlain korm-ának minisztere (az Admiralitás első lordja [haditengerészeti miniszter] ismét). Ellenezte a „megbékéltetési politikát”. 1940.máj.10-től az 1945-ös választásokig (júl.28-ig) me. és hm. A munkáspárti és liberális párti koalícíós korm. élén, ingadozás nélkül, minden áldozatra elszántan vezette a szigetországot a →Tengely elleni háborúban. „Ismét tanúságot teszünk arról, hogy képesek vagyunk megvédeni szigetországunkat [...], ha kell évekig, ha kell egyedül [...] harcolunk a tengereken és az óceánokon [...], a partokon, a mezőkön és az utcákon, harcolni fogunk a levegőben; soha nem teszük le a fegyvert!” mondotta 1940.jún.4-i rádióbeszédében. – A komm. iránti ellenszenve sem akadályozta meg abban, hogy 1941.jún-ától szöv-re lépjen a Szu-val. →Roosevelt am. elnök már 1940-ben jelentős anyagi támogatásban részesítette NBr-t. 1941. dec-től a brit és am. fe. erők közös hadászati tervek (→ABC-terv) alapján hajtották végre a hdm-eket. A →teheráni, a →jaltai és a →potsdami konferencián ~, Roosevelt és →Sztálin közös döntéseket hoztak az antifas. koalíció kat. és pol. stratégiájáról. ~ 1944.okt-ében Sztálinnal informális egyességet kötött („százalékos megállapodás”) az ang. és a sz. befolyás arányáról a DK-Eu-i országokban, amelyet nem tudott érvényesíteni. A háború alatt Roosevelttel 9, Sztálinnal 5 ízben találkozott. 1951-1955 között ismét me. 1953-ban történeti műveiért, többek között „A második világháború”-ért (amely rövidített formában m. nyelven is megjelent) irodalmi Nobel-díjat kapott. ⬩ SP, 139.
