Bolgár csapatok Magyarországon

Teljes szövegű keresés

Bolgár csapatok Magyarországon 1945-ben: Bulgária kat. részvétele a No. elleni koalíciós háborúban m. területen. A Szu. 1944.szept.5-én, miután hadereje Ro. felől elérte, hadat üzent Bulgáriának. 9-én lépték át a határt, Bulgáriában felkelés robbant ki, a hatalmat megragadó Kimon Georgiev-korm. 10-én hadat üzent No-nak. 28-án megállapodtak a bolgár részvételről a háborúban, mint a fe.szünet egyik feltételéről, okt.5-én a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg Főpság-ával arról, hogy ju. területre léphetnek. Az okt.28-i bolgár fegyverszünet alapján nov.21-ére újjászervezték az 1.b.hds-t. Pk-ává Vladimir Sztojcsev vőrgy-t (később altbgy-t) nevezték ki. – Az 1.hds. a 3.Ukrán Front kötelékében dec.18-ra kiérkezett a hadműveleti területre, 22-én bekapcsolódott a harcokba. 29-én Tolbuhin msl. frontpk. elrendelte, hogy állásait átadva a ju. hds-nek, a Bácskán át vonuljon Bezdán körzetébe. 31-én a 11.gy.ho. az Újlak – Palánka, a 12.gy.ho. a Pétervárad – Újvidék szakaszon átkelt a Duna bal partjára, ezzel átlépte Magyarország határait. Jan.5-18. között átkelt a Duna jobb partjára a Mohács – Bezdán szakaszon. Az 1. és 8.gy.ho. 21-én átvette védelmi arcvonalszakaszát a Margit-vonal zalai olajmezőket védő szakaszának előterében a Kiserdő – Lábod – Rinya-patak – Háromfa – Heresznye – Barcs vonalon, ahol a 2.n.pc.hds. LXVIII.hdt-ének alárendelt 13.SS hgy.ho. részeivel, vmint a 4., 5., 14. és 17.m.gy.ezd-ekkel került szembe. A 11., 12.gy.ho. a Dráva bal partjának védelmét vette át a Barcs – Drávaszabolcs – Matty – Dráva-torkolat szakaszon, a 16.gy.ho. a Duna bal partét a Dráva-torkolattól Palánkáig. A 3.gy.ho. tartalékot képezett a Baranya-háromszögben. A hds.pság Szigetvárra települt. Jan. 31-én sikertelen kísérletet tettek Nagyatád elfoglalására. – Febr.17-i hatállyal átszervezték az 1.b.hds-t. A 12.gy.ho., átadva állásait a 16.ju. ho-nak, a Jákó – Nagykorpád szakaszon felváltotta a 299.sz.löv.ho-t. A 16.gy.ho., Duna menti védőszakaszát átadva a 11.ju.dd-nak tartalékba került. A 3.gy.ho. átvette a Dráva – Vajszló – Drávaszabolcs szakaszának védelmét. Újonnan hdt. pság-okat iktattak a vezetési rendszerbe. A Margit-vonal előtt álló ho-ok irányítását a III. hdt.pság (Todor Tosev vőrgy.), a Dráva-mentiekét a IV.hdt.pság (Sztojan Trendafilov al-tbgy.) vette át. Az 1.b.hds. arcvonalán márc.5-ig komolyabb harcok nem folytak. Márc.6-án, a 6. SS pc.hds. Tavasz ébredése fedőnevű közép-dunántúli offenzívájába a Margit-vonal előterében bekapcsolódott a 2.n.pc.hds. XXII.hgy.hdt. és LXVIII.hdt., a Dráván átkelve az F Hdscs. LXXXXI.hdt. A b. védelem összeomlott. A Margit-vonal előterében sz. rohamlövegek stabilizálták az arcvonalat, a drávaszabolcsi és a bolmányi hídfőharcokban 133.sz.löv.hdt. ellen-tád-a állította meg a horvát és kozák csapatokkal megerősített n-eket. A 3.UF márc.16-án megindult bécsi hadműveletébe a Dél-Dunántúlon harcoló 1.b. és 57.sz.hds. csak márc.28-án tudott bekapcsolódni. 30-án érték el a Margit-vonal fő védőövét, ápr.1-én Nagykanizsát és Murakeresztúrt. Ápr.2-án a 10. és 12.gy.ho. a Principális-csatorna vonaláról üldözésbe ment át Letenye irányába, a 16.gy.ho. Kollátszegnél megkezdte az átkelést a Muraközbe. 7-ére a 12. és 16.gy.ho. Belatinc – Kisszerdahely vonalában kijutott az akkori határra, s belépett Ostmark és Horvátország területére. A 12.gy.ho. máj. 11-én Völkermarkttól K-re találkozott a 8.ang. hds-gel. A b. csapatok Horvátország, Szlovénia és Ausztria területén máj.15-ig részt vettek n. és horvát seregtestek elleni küzdelemben. A Dél-Dunántúlon a b. kat. közig. megszálló hatóságként működött, ám a lakosság emlékezetében a különféle idegen haderők közül a b-hoz fűződik a legkevesebb negatív élmény. RI, 98.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT