szerelmi ajándék

Teljes szövegű keresés

szerelmi ajándék: legény leánynak, ill. leány legénynek adott ajándéka, amely az udvarlás idején a kapcsolat erősítését szolgálja, egyben dokumentuma a falu társadalma előtt a kapcsolat fennállásának. A szerelmi ajándékokon belül különbséget kell tenni a szülők által nyújtott és a házasságot előkészítő, kiházasítási ajándékot kifejező ajándékok, ill. a házasulás előtt álló legény által adott, személyes vonzalmat kifejező udvarlási szándékok és azoknak a leány által történtő viszonzásai közt. Az előbbiek túlnyomórészt függetlenek voltak a fiatalok érzelmeitől és mivel mintegy foglalóként szolgáltak, általában értékesebbek voltak az utóbbiaknál. Korábban ezeknek volt nagyobb jelentőségük, a múzeumokba került díszes ún. szerelmi ajándékok többsége is ilyen. Részben az udvarlási ajándékok sem voltak mentesek a szülői befolyástól. Ismeretesek ugyan példák arra is, hogy az egymásnak szánt gyermekek számára már egészen korai életkortól kezdve a szülők rendszeresen adtak ajándékokat (pl. Szeremlén 4–5 éves kortól). – A legények ajándékai korábban elsősorban fontos használati tárgyak: mosósulyok és guzsaly, ezekből datált, szerelmi ajándéknak minősülő példány már a 19. sz. első feléből fennmaradt. Az adatok azt mutatják, hogy a 18–19. sz. folyamán egyre nőtt a szerelmi ajándékok száma és területenként különböző tárgyak társultak az eredetiek mellé, így a vetélő, vászonfeszítő, kapatisztító (Erdély egyes részein), csigacsináló ( csigacsinálás) fonószék gereblye, mancsozóbot, pünköski ladikázáshoz való evező, kis ládika, túlnyomórészt díszített, gyakran feliratos, monogramos, nem egyszer datált darabok. Ezeknek a tárgyaknak kialakult rangsora volt, ami meghatározta az ajándékozás sorrendjét, ill. azt, hogy melyik az a tárgy, amelynek az elfogadása már elkötelezést jelent. A díszítmények korábban valószínűleg nem hordoztak szimbolikus értelmet, ilyen legalábbis a korai, geometrikus jellegű díszítésben nem mutatható hitelesen ki, feltehetőleg ekkor a jelentést az adományozáshoz kapcsolódó cselekvés hordozta, és a tárgy díszített volta utalt a különleges szerelmi ajándék rendeltetésére. A paraszti adatközlők által is szerelmi szimbólumként értékelt díszítőelemek a növényi ornamentika körébe tartoznak, mint a szív, virágtő, páros madár. A feliratok rendszerint ajánlások, nevek, jókívánságok. Utóbbi időben túlnyomóvá válnak a vásári ajándékok, tükrös mézeskalácsszív, festett fakanál. A 19. sz.-ban már számos, a díszítés módja által használatra alkalmatlanná tett dísztárgyat találunk a szerelmi ajándékok között. Részben kultikus jellegű szerelmi ajándék a májusfa. – A leányok szerelmi ajándékai: zsebkendő, kalap mellé való bokréta ( lakodalmi díszek és jelvények), dohányzacskó, húsvéti tojás. A szerelmi ajándékok váltásánál viszonossági rendszer uralkodott, szerelmi ajándékért szerelmi ajándék járt, nem volt azonban ritka a legény udvarlási szolgálatainak viszonzása a leány részéről szerelmi ajándékkal, pl. megtáncoltatásért zsebkendő, húsvéti locsolásért húsvéti tojás. Az egyes tárgyféleségek ajándékozása többnyire meghatározott sorrendben jeles, ünnepi alkalmakkor volt szokásos. – A szerelmi ajándék valamilyen formában a legtöbb emberi közösségben ismeretes: az európai parasztságnál az újkorban meggyökeresedett formák a középkori lovagi világ köréből veszik eredetüket. – Hazánkban korai, napjainkig fennmaradt emlékei a szerelmi ajándékoknak: 1684-től datált mézeskalács ütőfa: szívalak, közepén kis lakattal Selmecbányáról; majd a 19. sz.-ban jelentek meg a rájuk írt szöveg szerint is szerelmi ajándéknak minősülő tárgyak. Rövidesen egész sorával találkozunk a paraszti készítésű tárgyaknak, melyek között a korai, 1831-ben Etéden készült vászonfeszítő kiemelkedik beszédes feliratával: „Birtalan Kalára Néked Adom Örvendek a jónak távozzanak a rosszak Az ki engemet vidámíthatna Atól már én is meg vagyok fosztva látom hogy az jó csak másnak van osztva”. Csupán néhány évvel készült később a kalotaszegi vetélő: „Berki Andris csinálta szeretőjének 1837-be Boros Katinak”. A későbbiekben a felirat gyakoribbá és bőbeszédűbbé válik, azonban a felirat nélküli, de díszített tárgyféleségek is ilyen indítékkal készülhettek, gyakran a szerető személy – aki fiatal férj is lehetett – saját kezével. A szerelmi ajándékok nem választhatók el teljesen a házasságkötéssel ( házasságkötés szokásköre) kapcsolatosan adott, ill. határozott elkötelezést jelentő jegyajándékoktól. – Irod. Fél Edit: Egy palóc házasság előtti szokásról (Ethn., 1941); K. Csilléry Klára: Pünkösdi leányevező Szeremléről (Népr. Ért., 1961); Fél Edit–Hofer Tamás–K. Csilléry Klára: A magyar népművészet (Bp., 1969); Kós Károly: Népélet és néphagyomány (Bukarest, 1972); Beitl, Klaus: Liebesgaben (Salzburg, 1974); K. Csilléry Klára: A szerelmi ajándék a magyar parasztságnál (Ethn., 1976).

Ékrovással díszített vetélő. Benki András készítette Boros Katinak (Kalotaszeg, v. Kolozs m., 1837) Bp. Néprajzi Múzeum

Guzsalytalp vésett díszítéssel (Gergelyiugornya, Szabolcs-Szatmár m., 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum

Jobb oldali kép: guzsalyszár kiterített részlete. Fonóból hazatérő párt ábrázol, a legény guzsalyszárral védi a lányt a kutyáktól (Szajla, Heves m., 20. sz. eleje) Bp. Néprajzi Múzeum

Csigacsináló, ólommázas cserép bevert és kimetszett mintázattal, szerelmi ajándék. Készítette Kis Pál Bódi Sárának (19. sz.) Debrecen, Déri Múzeum

Mosósulyok. Mindkét oldalán gazdagon díszített ékrovással és ólomberakással. Kis Márton készítette Pinte Katinak (Kalotaszeg, v. Kolozs m., 1838) Bp. Néprajzi Múzeum

Gyalogszék, „fonóba való kicsi szék”. Tőrös János készítette szerelmi ajándékul (Magyarvalkó, v. Kolozs m., 1885) Bp. Néprajzi Múzeum

Fésűtartó, ólommázas, karcolt díszítésű cserép. Menyasszonyának készítette K. Nagy Gábor fazekasmester (Mezőtúr, Szolnok m., 1886) Bp. Néprajzi Múzeum

„Keszkenős láda” (Nádasdaróc, v. Kolozs m., 1930-as évek) Bp., Néprajzi Múzeum

Legény „bujtos acskók”-kal és zsebkendőkkel, amit szerelmi ajándékként kapott. Ez a legény büszkesége (Désháza, v. Szilágy m., 1943)

Szerelmi ajándék
1. Guzsalykötő szalag. Szűcsmester munkája selyemmel hímezve, a megajándékozott neve és az ajándékozás időpontja fémkarikákkal kiverve (Mezőkövesd, Borsod-Abaúj-Zemplén m., 1896)
Bp. Néprajzi Múzeum

Szerelmi ajándék
2. Mosósulyok ékrovásos, mértanias és növényi motívumokkal (Kalotaszeg, v. Kolozs m., 19. sz. vége)
Bp. Néprajzi Múzeum

Szerelmi ajándék
3. Szív alakú tükrös, spanyolozott díszítéssel (Alsópáhok, Zala m., 1881)
Bp. Néprajzi Múzeum
K. Csilléry KláraGyörgyi Erzsébet

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT