számok

Teljes szövegű keresés

számok: fontos szerepet játszanak az egyes népek mitológiai rendszereinek felépítésében. A kutatók szerint az egyes kultúrákat jellemezni lehet egy-egy „szent” szám (3, 4, 7, 9) kitüntetett szerepének, gyakori használatának kimutatásával. A magyar népi hitvilágban a hármas, a hetes és a kilences szám fordul elő leggyakrabban. – A hármas számot általában valamilyen mágikus eljárás elvégzésével kapcsolatban említik. A népmesében három nehéz feladatot kell megoldani, a népi gyógyászatban pedig háromszor kell megismételni ugyanazt a gyógymódot, hogy hatásos legyen, rendszerint reggel (napkeltekor), éjfélkor és este (vagy naplemente idején) vagy pedig három egymás utáni napon ugyanabban az időben. A háromszori ismétlés a szerencse biztosítására és a szerencsétlenség távoltartására irányuló cselekvésekhez is kapcsolódott (pl. vásárba indulás előtt háromszor körbeforgatták az eladó állatot, hogy szerencsésen elkeljen; a pásztor kihajtás után háromszor körbejárta a jószágot stb.) – A kilences – a hármas többszöröse – szintén a gyógyító cselekvésekkel kapcsolatos, minél többször ismétlik, annál hatásosabb (kilencszer kell ráolvasni az árpára, kilencszer kerekítették körül a kelést). Meg kell jegyezni, hogy a kilences szám a legtöbbször különböző tárgyak számát jelenti (kilenc fajta füvet, kilenc sírról földet, kilenc házból való lisztet, kilenc tetűt, kilenc árpaszemet kell felhasználni a gyógyításban). – A hetes – bár van néhány adat a gyógyítással kapcsolatban is – inkább a kozmogóniában és a mondai, mesei világkép hiedelmeiben játszik fontos szerepet (pl. felettünk hét égbolt van). A táltos hiedelemkörben is ez a fontos szám. A kincsmondák szerint hétévenként tisztul a kincs. Szólásainkból tudjuk, hogy „heten vannak a gonoszok”, meg az ördögök. Mesekezdő formula a hetedhét ország említése. – A hetes szám kitüntetett szerepe végig követhető Mezopotámiától, az óperzsa és iráni írott forrásokon át az osszét, mandzsu, tatár és török népek hagyományaiban. A kilences az északi népek kozmogóniai elképzeléseiben játszik fontos szerepet. – Irod. Kemény Lajos: A hetes szám jelentősége (Ethn., 1915); Bibó István: A számok jelentése és a gondolkodás alapformáinak története (Bp., 1917); Ecsedi István: A kilences szám a debreceni ember babonájában (Népünk és Nyelvünk, 1929); Bibó István: A számok szerepének és jelentésének kialakulása az emberiség történetében. A számok jelentése a IX–XIII. századi magyarság történetében (Szeged, 1935).
Hoppál Mihály

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT