szalagtelkes falu

Teljes szövegű keresés

szalagtelkes falu: olyan település, amelynek egymás mellett fekvő keskeny, hosszú, szalag alakú belső telkei hosszanti oldalukkal érintkeznek és így alkotnak egyszeri vagy többszöri sorozatot. A legtöbb szalagtelkes faluban a telkek utcai részén áll a telekhatárra épített, véggel utcára néző lakóház. Utána következik a gazdasági udvar istállóval, ólakkal, tárolóhelyiségekkel és néhol a telken keresztben álló csűrrel. A telek hátsó része legtöbbször veteményes vagy gyümölcsöskert. Előfordul, hogy egymás végébe több lakóház is épül egy telekre. Van példa szalagtelkek baromudvaros ( baromudvaros telekrend) elrendezésére is. A szalagtelkes falu lehet egyutcás vagy többutcás. Az egyutcás forma az ősibb. Németlakta területeken már a 10. sz.-tól előfordult. Mo.-on a 13–14. sz.-ban említik először az oklevelek. Jellemző sajátossága, hogy a falu két ellentétes irányba dőlő teleksorból áll. Nincsenek egymáshoz véggel dűlő telkek. A többutcás szalagtelkes falu újabb. Legtöbb helyen az egyutcásból fejlődött a lakosság szaporodása következtében. A terjeszkedés a külterület rovására történt. Az egykori dűlőutak váltak utcákká. Így az új utcák gyakran kanyargósak, és a régihez viszonyítva ferdék. A többutcás szalagtelkes faluk különösen elterjedtek Mo.-on, mivel nálunk igen gyakoriak a népes, többezres lélekszámú falvak. – A 18–19. sz.-ban Mo.-on több halmazfalut mérnöki beavatkozással többutcás szalagtelkes faluvá alakítottak. A szalagtelkes falu megjelenési formái: az orsós utcájú falu, az útifalu és a sorfalu. – Irod. Györffy István: Magyar falu – magyar ház (Bp., 1943); Mendöl Tibor: Általános településföldrajz (Bp., 1963); Szabó István: A középkori magyar falu (Bp., 1969).

Szalagtelkes falu rajza 1857-ből (Szany, Győr-Sopron m.)
Bárth János

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT