sógorság
sógorság: a házastársak vér szerinti rokonainak kapcsolata. A sógorság → házassági rokonság (affiniális rokonság) kategóriájába tartozik. A két rokoni csoport között nincs vérségi kapcsolat, de a házasságkötés szertartásainak és a lakodalom megülésének megtörténte után rokoni viszonylatba kerülnek egymással. A sógorság lehet egyenesági vagy oldalági. Egyenesági sógorságban vannak a házastársak szülei (→ nász), ezt a viszonyt a Dunántúlon a nászok szólító terminológiája is tükrözi, ahol sógornak, sógorasszonynak hívják egymást. Sógorságban vannak egymással a házastársak oldalági rokonai, legszorosabbnak számít a sógorság a testvérek házastársai között, ennek neve vérsógorság. A vérsógorok testvérei szintén sógorságban vannak egymással. A rokonság számontartásának intenzitása szerint a sógorság is lehet igen kiterjedt, több generáción keresztül öröklődött, vagyis másod, harmad unokatestvérek házastársainak rokonsága is tarthatja a sógorságot. R. k. vidéken azt tartották, hogy aki valamely ízben az egyik házaspárnak rokona, ugyanolyan ízben a másik házastársnak sógora. Szokás egyes helyeken, hogy ha sógorságba kerülnek egymással, első alkalommal ünnepélyesen sógorpoharat isznak. A sógorság nem olyan szoros kapcsolat, mint a vérrokonság. „Sógorság, komaság nem nagy atyafiság.” A sógorságnak elsősorban mint érdekcsoportnak volt jelentősége. – A sógorok, sógornők megszólítása és egymáshoz való viszonya a magyar nyelvterületen különböző volt. (→ még: ángy, → sógor, → sógornő)
Morvay Judit
