mezítlábas viselet
mezítlábas viselet: a múltban hétköznapon általános volt, amennyire az időjárás és a munkakörülmények megengedték (pl. aratáskor a tarlón csak bocskorban lehetett járni). Nők és gyermekek körében a közelmúltig fennmaradt. Sok adat van arra, hogy eladó lányok vagy díszes viseletbe öltözött menyecskék igen hideg időben is mezitláb mentek a templomba, kezükben vivén drága csizmájukat, amelyet csak a templomajtóban vettek fel. – Irod. Baranya vármegye orvosi helyirata (Pécs, 1845); Kovách Aladár: A tolnamegyei Sárköz népviselete (Népr. Ért., 1907); Gönczi Ferenc: A göcseji és hetési népviselet (Népr. Ért., 1910).
Gáborján Alice
