mesekeret, mesefoglalat
mesekeret, mesefoglalat: mesekezdő és mesevégző sztereotípia, „nélküle a mese olyan, mint a tehén madzag nélkül”. A mesemondók szerint a műfaj sine qua non-ja, jellegzetes velejárója. Az a mesemondó, aki ad magára valamit, enélkül nem bocsátja útjára a mesét. Büszke Kocsis Miklós marosmagyarói mesemondó szerint bármely történet mesévé válik azáltal, hogy „Egyszer volt, hol nem volt...” kifejezés vezeti be, és így végződik: „Ma is élnek, ha meg nem haltak”. A mesekeret alkalmazása általában a valódi meséknél, mitikus meséknél szokásos, realisztikus, novellisztikus meséknél nem. A célja az, hogy bevezesse a hallgatót a mesevilágba, ill. onnan visszavezesse a hétköznapi életbe. A mesekeret nem tartozik szorosan a meséhez, bármely mesével kapcsolatban elmondható. Számuk ennek következtében jóval kisebb, mint a hiedelemmesék, tündérmesék, varázsmesék típusainak száma. A mesekeret kifejezés nem tévesztendő össze az elbeszélésekhez, mesékhez mondott → keretmesével, mely lehetővé teszi, hogy a jelenlevők sorra, egymás után mesét mondjanak, vagy ugyanaz a mesemondó sorra vegye és elmesélje repertoárja darabjait, ill. amelyben a mesemondó elmondja, hogy mindez honnan származik (pl. Ezeregyéjszaka vagy Boccaccio Dekameronja). – Irod. Giese, W.: Formelhafte Anfänge und Schlüsse italienischer Volksmärchen (Volkstum und Kultur der Romanen, 1942); Dégh Linda: Adatok a mesekeret jelentőségéhez (Ethn., 1944); Banó István: Mesemorfológia, meseélettan (Ethn., 1947); Dégh Linda: Válasz Banó Istvánnak (Ethn., 1947).
Kovács Ágnes
