mértékrendszer
mértékrendszer: többféle anyag, árucikk különböző tulajdonságainak mérése által nyert mérőszámok rendszere. A mai mértékrendszer hosszú ideig alakult ki és még ma sem kizárólagosan használatos: pl. a nagy területen, sok országban hivatalosan elfogadott méter mértékrendszer mellett használatosak a régebbi mértékek is. Több országban azonban nem fogadták el mindmáig a méteren alapuló, Franciao.-ban 1799-ben törvényerőre emelt méterrendszert. A 18. sz. előtti mértékrendszer kétféle volt. Az egyik mértékrendszerre az volt jellemző, hogy nem volt benne különösebb rendszer, hanem az anyagok és árucikkek mérésére megfelelő helyi, sokszor egyéni mérték (adag, porció, csomó, darab stb.) szolgált. A másik mértékrendszerben volt már rendszer, de nem a tizes számrendszeren, hanem a 12-esen alapult, annak felét, negyedét, nyolcadát vagy kétszeresét, háromszorosát, tizenkétszeresét stb. használta. A gyakorlatban ez a mértékrendszer is bizonytalan volt, mert az egyes mértékek országonként, sőt vidékenként nagyobbak vagy kisebbek voltak. – Mo.-on a tízes számrendszeren alapuló mértékrendszer elterjedését nagyban elősegítette az 1875. máj. 20-i párizsi konvenció. De a régi mértékek nálunk is sokáig éltek. A mértékek sokfélesége, bizonytalansága volt a vásárok és piacok egyik jellegzetes velejárójának, az → alkunak gyakori okozója. A különféle hossz-, súly- és űrmértékek mellett van néhány, mára már teljesen elbizonytalanodott mértékünk is, pl. türet (egy türet vászon), vég (egy vég vászon), lánc (egy lánc föld), nyilas (egy nyilas szőlő). Mértéknek foghatjuk fel a sajátságos piaci adagolásokat is (egy gomolya túró, egy pohár sáfrány, egy tormalevél vaj, egy csomó sárgarépa vagy zöldség, egy kötés tárkony, egy rakás sóska, gomba; egy puttony aszalvány stb.). A kezdetleges mértékek kialakításában nagy szerepe volt az emberi testnek (pl. láb, arasz, hüvelyk), amennyiben a nagyjából egyenlő nagyságú testrészeket vették alapul a különböző hosszmértékekhez, valamint a mérendő anyag fizikai tulajdonságai és a tárolására, feldolgozására (tartására) szolgáló eszközök közötti kapcsolatot (pl. az űrmértékek esetében). – 1. Hosszmértékek: → bakarasz, → hüvelyk, → láb, → marok, → mérföld, → öl, → rőf, → sing, → sukk, → vonal – 2. Súlymértékek: → font, → lat, → mázsa, → oka – 3. → területmértékek – 4. Űrmértékek: → akó, → átalag, → cseber, → fertály, → icce, → kanta, → kila, → köböl, → mérő, → meszely, → pint, → szapoly, → szapu, → veder, → véka.
Dankó Imre
