kultúra <lat. ’művelés’>
kultúra <lat. ’művelés’>: olyan eszközként szolgáló berendezés, amely az embert fizikai környezetével és társaival kapcsolja össze abból a célból, hogy biológiai és nem biológiai szükségleteit kielégítse és ezzel társadalmi létét fenntartsa. Az egyes szükségletcsoportok kielégítésére szolgáló tevékenységek integrálódnak és rendszert alkotnak, amelyek egymással is kölcsönösen összefüggve egy-egy populáció kultúrájának rendszerét alkotják. A kultúrának négy alrendszere van: technológiai, szociológiai, ideológiai és érzelmi, ill. magatartási. A kultúra egész rendszerében a technológiai alrendszer a meghatározó; s bár az alrendszerek között kölcsönhatás áll fenn, a technológiai alrendszer változása vonja maga után (vagy teszi lehetővé) az egyéb alrendszerekben bekövetkező változásokat. A kultúra normális létének feltétele az összetevő alrendszerek egyensúlyi állapota, ami az egyes részek egyenlőtlen változásaiból következően az ellentétek egységét jelenti. A kultúra, ha analitikusan szemlélhető is szinkronisztikusan létező rendszerként, időben végbemenő folyamat. Kontinuitását az ember szimbólumalkotó képessége teszi lehetővé, amellyel a már elért teljesítményeket a kultúrába való beleneveléssel átadja a következő generációnak, ill. → kommunikációs rendszerén keresztül társaival közli és ezzel társadalmi ténnyé teszi. A kultúra azonban nemcsak időben, hanem térben is végbemenő folyamat. A szükségletek kielégítése során adaptálódik (→ adaptáció) és hatással van más kultúrákra, ill. azoktól hatásokat fogad be. Az adaptáció, → átvétel, továbbá a → belső fejlődés együttesen adják a kultúrát alkotó elemek, vonások sajátos, egy-egy → etnoszra, → néprajzi csoportra jellemző elrendeződését, arculatát (→ konfiguráció), ill. az általános evolúciós folyamat felől szemlélve a → kulturális típusokat. – Irod. Malinowski, B.: A Scientific Theory of Culture and Other Essays (Chapel Hill, 1944); White, L. A.: The Science of Culture (New York–London, 1949); Kroeber, A. L.–Kluckhohn, C.: Culture: A Critical Review of Concepts and Definitions (Cambridge, 1952); Kroeber, A. L.: The Nature of Culture (Chicago, 1952); Markarjan, E.: A marxista kultúra-elmélet alapvonalai (Bp., 1971).
Bodrogi Tibor
