kallás
kallás: szűrposztó ruházatnál a megszövött anyag vagy a kész termék, gubánál a gubapokróc vízbe avatása és sűrítése, vízhatlanná tétele a magasból rázúduló vízsugár verő és kavaró ereje által. Gyapjúszövetnek malomban való kallásáról Mo.-on először egy 1205–1218 közötti, Sopron környéki latin leírás tudósít. A kall ige ismeretlen eredetű, első előfordulása ’posztó-kalló’ értelemben 1340-ből való. A kallás folyóvízben, a zuhogó alá állított → kallókádban történt. Ezt az eljárást néhol ványolásnak is nevezik. – Irod. Györffy István: Magyar népi hímzések. I. A cifraszűr (Bp., 1930); Luby Margit: A guba készítésmódja és a gubás mesterség (Népr. Ért., 1927); Endrei Walter: Magyarországi textilmanufaktúrák a XVIII. században (Bp., 1969).
Gáborján Alice
