gyermekgyilkos leányanya

Teljes szövegű keresés

gyermekgyilkos leányanya: új stílusú ballada néhány archaikus kifejezési formával. Az egész magyar nyelvterületen ismert, rendkívül népszerű. Három altípusát ismerjük: a) a főhős, Szabó Vilma, Bereg Náni, Uti Mari stb. titokban erdőn megszüli gyermekét. Észreveszik. Bemegy a kocsmába mulatni. Zsandárok jönnek érte, kérdik, hová tette a gyermekeit. A sztereotíp válaszformula szerint:
Egyet tettem diófa tövibe
Másikat a Duna fenekibe
Harmadiknak most vagyok gyilkosa...
Börtönbe menve szeretőjét hibáztatja. A legtöbb változat moralizálással zárul. Motívumai közül a kocsmajelenet és a zsandárokkal való beszélgetés, ill. börtönbe indulás rokon a betyárballadák formakincsével. Népszerűségét ponyvafüzetben megjelent változatai és ennek alapján írt népies történetek ( história) fokozták. Moldvában feljegyzett változatok szerint az anya gyermekével együtt magát is megöli. b) Erdélyben és főként Moldvában ismert altípus szerint Szabó Erzsi leányanya titkon szült gyermekét összevágta. A királyfi ezt észreveszi és a leányt elfogatja, börtönbe vetteti. A börtönben álmot lát, ami halálát jelenti. Anyja és apja elmennek a királyhoz kegyelmet kérni, de az elutasítja mondvan: „Az nem édesanya, ki megöli fiát! Szenvedjen ő ea más halálért egy halált!” Mire bátyja a börtönhöz ér, a leány halott. Az anyja jajszavára újból a király morális ítélete a válasz. A halált jelző álommotívum és a rabénekekre emlékeztető panasz a ballada archaikus elemei. Szövegtípusa az előzőtől független fejlődést mutat, annál sokkal archaikusabb. Itt a sztereotíp formulák szó szerinti egyezést mutatnak. c) Gyermekgyilkossággal vádolt lány, Szabó Orsika ballada invariáns. Eszerint három királybíró ítélkezik a leány felett, akiről egyik azt állítja, hogy gyermekét „csihánba aprítá, s a disznóknak adá”, amiért tövissel telt gödörbe élve eltemetik. Panaszában elátkozza a bírót, mert „ott van a gyerek, de halva született”. Megbizonyosodnak a leány szavának igazáról, kiveszik a sírból, de akkor már halott. Leányokat intő moralizálás zárja a balladát. Stílus- és szemléletbeli egyedisége miatt kétséges a szöveg népi eredete. – Az európai balladaköltészetben általánosan ismert a ballada. Balladánk legközelebbi rokonait a cseh, szlovén és más szomszéd nép szájhagyományában találjuk. A német, angol, dán balladában gyakorta szerepel természetfeletti lény (ördög, isten, szentek), aki megbünteti a gyilkosságot. A lengyel rokon témájú balladát pokolba vitt lányként ismerjük. A német ballada tragikumát fokozza, hogy az esküvőn derül fény a lány tettére. Más variánsokban gyilkossági szándékról van szó, és mint gyermekét elhagyó anya bűnhődik a hős. ( még: kegyetlen anya) – Irod. Kumer, Z.: Balada o nevesti detomorilki (Ljubljana, 1963); Vargyas Lajos: Researches into the Mediaeval History of Folk Ballad (Bp., 1967); Sramkova, M.: Katalog... (Praha, 1970).
Kriza Ildikó

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT