Zsedényi (Pfannschmidt) Ede,
Zsedényi (Pfannschmidt) Ede,
politikus, szül. 1804. márcz. 21. Lőcsén. Tanulmányai végeztével a politikai pályára lépett. 1833. megválasztották követnek, az 1839–40-i országgyűlésen a kormánypártnak már vezére volt. 1848. min. tanácsos. Később szélső conservativismusából sokat engedett s az ötvenes években ő volt az, a ki a protestánsok autonomiáját erélyesen védelmébe vette a kormánynyal szemben, a mely föllépéséért több havi fogházra ítélték. Az 1860-i provizóriumkor tanácsosi állást vállalt az udv. cancelláriánál, de csak addig maradt állásában, míg Vay Miklós volt a kanczellár. 1867 óta a Deák-pártnak, később a szabadelvű pártnak lett tagja. Jelentékeny vagyonát ev. egyházi és iskolai czélokra hagyta. Meghalt Budapesten, 1879. febr. 20.
Munkái:
1. Szepesmegye országgyűlési követének beszéde...Lőcse, 1844.
2. Die Verantwortlichkeit des Ministeriums und Ungarns Zustände. Bécs, 1851.
3. Vertheidigungs-Rede. London, 1860.
Orsz. Almanach. 1843. 37.
Vasárnapi Ujság 1860. 23.
Orsz. Nagy Képes Naptár 1861.
Prot. Képes Naptár. 1871.
Pesti Hirlap 1879. 51.
Hon 1879. 44–47.
Prot. Egyh. és isk. Lap 1879. (Zs. életéhez, Ballagi Gézától).
Pozsonyvidéki Lapok. 1879. 41.
Petrik Bibliogr.
Szinnyei, Repertorium I. 1. és 2.
Budapesti Hirlap 1886. 105.
Vas. Ujs. 1887. 42.
Pallas Nagy Lex. XVI.
