Werner Gyula,
Werner Gyula,
államtudományi doktor, országgyűlési képviselő, szül. 1862-ben Ónodon (Borsodm.), de már 1864-ben atyjával, ki m. kir. pénztárnok volt (W. Adolf cziszterczi pap-író testvérbátyja), Tiszafüredre, onnét Pétervásárra költözött; középiskoláit Egerben. a jogi tanfolyamot u. ott és Budapesten végezte. 1887. Hevesmegye szolgálatába állott s 1887-ben az államtudományok doktorává avatták a budapesti egyetemen. Még ugyanez év őszén Bánffy Dezső báró, akkori besztercze-naszódmegyei főispánja mellé került és szolgabiróvá, félév mulva pedig árvaszéki ülnökké választatott. Bánffy báró leköszönése után megvált a megye szolgálatától és Alsó-Fehérmegye főispáni titkárává nevezték ki. Bánffy, miniszterelnökké való kineveztetése után szolgálattételre a központi sajtóosztályhoz hozta fel. Az 1896. választások alkalmával a magyar-igeni kerület (Alsó-Fehérm.) bízta meg mandátumával szabádelvűpárti programmal. 1901–1906-ig ugyanazon kerületet képviselte. Jelenleg Körmöczbánya városát képviseli.
Eleinte verseket, kisebb rajzokat, elbeszéléseket és czikkeket írt Egri Gyula név alatt a Fővárosi Lapokba (1885–87.), a M. Salonba (1887 rajz), az Egerbe (1889. költ.), a Magyarországba (1889. 26. sz. Az irodalomról); később a Magyar Nemzetnek politikai czikkírója s elszánt publicistikai harczosa volt a szabadelvűpárt politikájának; jelenleg is tagja a képviselőháznak és a delegácziónak.
Munkái:
1. Az ő regénye. Versmű. Eger, 1884.
2. Julia szerelme. Sisiphus. Két elbeszélés. Írta Egri Gyula. Bpest, év n. (Érdekes Könyvtár. Szerk. Kormos Alfréd.)
3. Gróf Apponyi Albert. Bpest, 1888. (lsm. Nemzet. 248. sz.)
4. Farsang Weímarban, vígj. és kisebb elbeszélések. Eger, 1889. (Ism. a Főv. Lapok 88. sz.)
5. Anteuss. Regény. Bpest, 1893. Két kötet. (Ism. Vasárnapi Ujság 27. sz.)
6. Andrásfalvy de Andrásfalva. Regény. Bpest, 1894. Két kötet. (Az Akadémia Péczely-díjával jutalmazva. Egyetemes Regénytár. IX. 14., 15. Ism. Kath. Szemle, Nemzet 350., Főv. Lapok 352. sz.)
7. Nyárutó. Regény. Nagy-Enyed, 1894. (Ism. M. Szemle 31., Hesperus, Élet.)
8 . Elbeszélések. Nagy-Enyed, 1896.
9 . Megvirrad még valaha. Regény. Bpest, 1897. Három kötet. (Athenaeum Olvasótára VIII. 18–20. Ism. Vas. Ujs .1898. 2. sz., Nemzet 1897. 355., M. Ujság 333., M. Hirlap 333. sz., 1898, M. Kritika 10., P. Napló 86., Egyetértés 16., A Hét 1., P. Lloyd 28., Polit. Heti Szemle l. sz.)
10. Kendi Imre házassága. Regény. Bpest, 1898. Két kötet. (Athenaeum Olvasótára. Ism. Nemzet 1899. 55., Vas. Ujs. 9. sz., P. Lloyd 35., M. Hirlap 36., Budapesti Szemle 100 k.)
11. Olga. Regény. Bpest, 1899. Két kötet. (Egyetemes Regénytár XIV. 12., 13. Ism. Polit. Heti Szemle, Nemzet 191., M. Kritika 21., 22. sz.)
12. Doktor Apáczai. Regény. Bpest, 1899. (Ism. Polit. Hetiszemle 12., P. Napló 75., Uj Idők 9. sz.)
13. Hunok harcza. Regény Ferencz király korából. Bpest, 1901. Két kötet. (Egyetemes Regénytár VIII. 8., 9. Ism. Nemzet 175., P. Lloyd 149., Kath. Szemle, Bud. Hirlap 142., Hazánk 278. sz.)
14. Beszterczei diákok. Básta-korabeli regény. Bpest, 1903. Három kötet. (Ism. Bud. Hirlap 1902. 348., Polit. Heti Szemle 50.)
15. Forgách Simon. Regény. Bpest, 1907. Négy kötet. (Ism. Bud. Hirlap 273. sz.)
Anteusz cz. színművét 3 felv. előadták 1904. ápr. 8. a budapesti Nemzeti Színházban.
Eger 1890. 25. sz.
Fővárosi Lapok 1893. 176. sz.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 1020., XVIII. 811. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1909–1903.
Sturm, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 394. l.
Vasárnapi Ujság 1902, 50. sz. arczk.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
Magyarország Vármegyéi. Heves vármegye. Bpest, 1909. 410. l.
