Verő György (családi nevén Hauer Hugó),
Verő György (családi nevén Hauer Hugó),
zeneszerző, szül. 1857. márcz. 31. Igalon (Somogym.); a gymnasiumot Kalocsán, a jogot Pécsett végezte. Zenei kiképzését a szülei háznál kezdte, majd Kalocsán, Berecz, Gormann és Mihályi zenetanároknál nyerte. 1880. színész lett Szegeden, majd 1882. karmester Miskolczon. 1883. a budapesti népszínháznál mint rendező működött. E minőségben megmaradt 1887-ig, mikor a vidékre ment, hol nagyobb társulatok művezetője lett. 1892. a fővárosba költözött s azóta kizárólag irodalmi munkásságának él. Felesége Margó Célia operette-énekesnő (szül. Budapesten 1866. jún. 25.).
Czikke a Magyar Hirlapban (1891. 175. sz. A nemzeti színház és a népszinmű).
Verőnek eddig színre került darabjai: Fiatal asszony, kinek vén leánya van (vígj. 1 felv. Pécs 1877.); Prolog (Miskolcz 1882.); Metuzalem herczeg, operette 3 felv. írták Wilder és Delacour, ford. zenéje Strauss Jánostól (először adták 1884. szept. 5.); A műkedvelők (vígj. 3 felv. Miskolcz 1883); Már késő (vígj. 1 felv. Debreczen 1888.); A szultán, (operette 3. felv. Budapest, népszínház 1892. nov. 19.); Virágcsata (operette 3 felv. Budapest népszinház 1894. ápr. 28.); Kleopatra (operette 1900.); Az oroszlánvadász, operette 3 felv. Írták Schöntan és Stein, zenéjét szerzette (Budapest, 1900); Kain, verses tragédia 4 felv. (első előadása a bpesti nemzeti szinházban 1902. ápr. 4.): Leányka (daljáték 3 felv. szövegét és zenéjét írta, bemutató előadás a népszinházban 1906. jan. 17.); A nép (színmű 3 felv. bemutató előadás a nemzeti szinházban 1907. márcz. 2.). Göre Gábor Budapesten (először a Kisfaludy-szinházban 1907. máj. 25.).
Munkái:
1. A műkedvelők. Vígj. 3 felv. Miskolcz, 1882.
2. 1848. (Hadak útja). Látványos színmű, előjátékkal, 9 képben. Írta és zenéjét szerzette. Bpest, 1898. (Először a népszínházban márcz. 15.).
3. 1000 év. Látványos énekes színmű dalokkal és tánczczal), 3 felv. Arad, 1899. (Első előadása a budapesti népszínházban ápr. 17., egy év alatt több mint 150 előadást ért).
4. Lieder und Gesänge für eine Singstimme mit Pianofortebegleitung. Leipzig, 1899. Három füzet.
5. Der Löwenjäger zenei részét írta (Bécs, Theater an der Wien 1896.).
Borsodmegyei Lapok 1884. 39. sz.
Fővárosi Lapok 1893. 27. sz.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 794., XVIII. 785. I., II. Pótlék 1904. 811. l.
Ország-Világ 1898. 12. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1902. 15. sz.
Budapesti Hirlap 1907. 54. sz.
M. Állam 1906. 14., 1907. 52. sz.
