Vass Bertalan,
Vass Bertalan,
bölcseleti doktor, cziszterczi-rendi áldozópap és főgymnasiumi igazgató; szül. 1857. máj. 1. Székesfejérvárt; a gymnasium VI. osztályát u. ott, a VII. és VIII. Egerben végezte. 1873. szept. 17. lépett a rendbe; 1880. júl. 20. pappá szentelték; 1879-től főgymnasiumi tanár volt Székesfejérvárt, hol a magyar irodalom-történetet és történelmet tanította. 1885-ben bölcseletdoktori oklevelet szerzett; ismeretei körét a nyugateurópai nyelvek és irodalmak tanulásával és több utazással (Magyarország, Ausztria, Németország, Svájcz, Olaszország, Belgium, Francziaország) gyarapította. Mint zeneértő a székesfejérvári társadalmi életet kamarezenei előadásokkal élénkítette. Majd a pécsi róm. kath. főgymnaisum tanára lett, hol 1900. óta igazgató.
Czikkei a Fővárosi Lapokban (1882. 279. sz. A «tiszta magyarság» védőjéről: Horvát István viszonya korának nevezetesb íróihoz, 1884. 2–4. sz. Révai Miklós születése); a Székesfehérvári Hiradóban (1883. 19. sz. Horvát István szülőháza); a M. Nyelvőrben (1883–84. A Zrinyiász mondattana); a székesfejérvári cziszt. főgymnasium Értesítőjében (1884. A Horvát-ünnep története); a Figyelőben (XVII. 1884. A classicismus és romanticismus a világ- és hazai irodalomban); a Kath. Szemlében (1900. Az egyházi zenéről); a Pécsi Figyelőben (1901. 284–286. sz. Vörösmarty emlékezete); a Pécsi Közlönyben (1903. 46–48. sz. Pázmány Péterről); a Tanáregylet Közlönyében (1906. A magyar nyelv, stílus és irodalom tanítása).
Munkái:
1. Horvát István életrajza. Pozsony, 1884. (M. Helikon I. 3.).
2. A szonett és jelesebb művelői. Székesfehérvár, 1889. (Különny. a székesfehérvári cziszt. r. kath. főgymnasium Értesítőjéből. Ism. Századok 1890. 272. 1.).
3. Horvát István életrajza. A m. tudom. Akadémia irodalomtörténeti bizottsága megbízásából. Horvát István arczk. Bpest, 1895. (Ism. Egyetértés 1895. 287. sz., Egyet. Philol. Közlöny, Hazánk 269. sz.).
4. Cantate a cisterci-rend nyolcszáz éves fennállásának emlékére. Zenéjét szerzette... Székes-Fehérvár, 1898.
5. A középiskolai történetírás. U. ott, 1899. (Különny. a székesfehérvári kath. főgymnasium Értesítőjéből).
6. Emlékbeszédek. Bpest, 1902.
Pallas Nagy Lexikona XV. 713. l.
A hazai ciszterczi-rend Emlékkönyve. Bpest, 1896. 379. l.
M. Könyvészet 1903.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
Kalmár Elek, Tanári Névkönyv. Löcse, 1907. 146. l.
