Turnowsky Mór,
Turnowsky Mór,
orvosdoktor, szül. 1859. Marosvásárhelyt, hol középiskoláinak elvégzése után a kolozsvári egyetemen az orvosi fakultásra iratkozott be. Tanulmányait később Prágában és Bécsben folytatta, hol 1882. orvosdoktorrá avatták. Ugyanezen évben letelepedett Marosvásárhelyt, hol azóta gyakorlóorvos. Élénk részt vesz a társadalmi mozgalmakban. Az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesületnek megalakulása óta. helyi titkára és igazgató-választmányi tagja.
Az orvosi folyóiratoknak (Gyógyászat, Wiener Medizinische Wochenschrift sat.) rendes munkatársa; czikkeket írt a Természettudományi Közlönybe (1884–85, 1891.) és a Képes Családi Lapokba (1895).
Munkái:
1. A lélekről és egészségtanáról. Bpest, 1898. (Kül. ny. a Gyógyászatból).
2. Az utánzásról. U. ott, 1898. (Kül. ny. a Gyógyászatból.).
3. Epilepsiások koloniáiról. U. ott, 1900.
4. Visszapillantás tíz egyleti évre. A maros-torda-vármegyei marosvásárhelyi orvos-gyógyszerész-egylet X. rendes közgyűlése elé terjeszti. Marosvásárhely, U. ott, 1900.
5. Iskolás gyermekek fejfájásáról. Bpest, 1900. (Különny. az Ifjúság és Egészségből).
6. Gondolatok páholyalapításkor. A marosvásárhelyi «Bethlen Gábor» kör első összejövetelén előadta. U. ott, 1895.
7. A munkáról. Mi a szabadkőművesség? A testvéri lánczról. Három szónoki üdvözlet. U. ott, 1905.
8. A szabadkőművesség természettudományi megokolása. A szabadkőművesi titokról. Lánczbeszéd. U. ott, 1907.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900. és önéletrajzi adatok.
