Tóth Mihály,
Tóth Mihály,
ref. lelkész, utóbb theol. tanár, Tóth István és Kovács Zsuzsánna polgári szülők fia, szül. 1807. szept. 15. Debreczenben; hol iskoláit járta; 1824. lépett a felső osztályokba; miután bölcseleti, jogi és hittanszaki pályáját is befejezte, 1830–31. a veteranus rhetorok köztanítójává, 1831–32. a bölcselet hallgatóinak lectorává neveztetett ki. Fél évig Kézsmárkon volt a német nyelv tanulása végett. 1883. márcz. 3-tól fél évig contrascribai, másik félévig seniori hivatalt viselt. 1834 őszén külföldi egyetemek látogatására ment és Pozsonyban megállapodván br. Vay Miklós fiait tanította, ki pénzzel is segítette. 1835 tavaszán ment Berlinbe; útközben Bécsben a prot. theologiai előadásokat is hallgatta. Berlinből visszatérve Pesten papi vizsgát tett. 1836. máj. 15. Losonczon lett pap és szept. 18. egyszersmind hittanári működését is megkezdette. 1849. aug. 7–10. Losoncz az oroszok által feldulatván, családjával és a lakosokkal ő is menekült; az oroszok elvonulása után azonban visszatért. 1857 tavaszán a tiszántúli egyházkerület választotta meg a gyakorlati theologia tanárának és okt. 8. foglalta el a debreczeni ref. főiskolában tanszékét, hol 1879. decz. 28. meghalt.
Néhány költeménye jelent meg a Péczely József által Debreczenben szerkesztett Lantban (1830–32.); czikkei a Losonczi Phönixben (II–III. Pest, 1851–1852. Losoncz a forradalom előtt, történeti, földrajzi és statisztikai tekintetben, Losoncz az 1849-ki hadjáratban történt feldulatása után, Losoncz vidéke), a nógrádi esperességi ünnepély cz. munkában (I. Pest, 1844. A könyvsajtó feltalálásának befolyása a reformatióra, II. 1845. A kegyeletekről); az Egyházi Könyvtárban (1858. A szentírás, mint Isten kijelentett igéje); a Török Pál által kiadott Egyházi beszédek közt neki is van dolgozata; Önéletrajzát a Czelder Figyelője (1880.) közölte.
Munkái:
1. Értekezés Amerika felfödözéséről a X. században. Rafn Károly Keresztélytől, francziából Marmier Xaver után, ford. Kiadta rövid bevezetéssel Kubinyi Ferencz. Pest, 1842.
2. Gyászemlék ... József cs. kir. főherczeg, Magyarország félszázadás nádora ő fenségének a losonczi helv. hitv. ev. gyülekezet részéről 1847. febr. 21. tartott végtisztelete szomorú ünnepén állítva. U. ott, 1847.
3. Ünnepi és vasárnapi egyházi beszédek. U. ott, 1851. (Tiszta haszna a losonczi ref. egyház leégett temploma és iskolája építésére).
4. Losonczi Naptár 1857-re szerk. Balassa-Gyarmat, 1856. (Többek közreműködéséve. Tiszta jövedelméből száz ezüst frt alapítványt tett iskolai czélokra).
5. A magyar protestánst egyházszónoklattan történelme I. kötet. A reformatiótól a XVII. század végeig. Debreczen, 1864. (Több nem jelent meg).
6. Egyházszónoklattan. Az egyházi beszéd rövid történelmével a legujabb korig. U. ott, 1866. (2. jav. és bőv. kiadás. U. ott, 1878.).
7. Emlékbeszéd, melyet a helv. hitvallás háromszázados évford. napján, mint a tiszántúli ref. egyházkerület által rendelt iskolai ünnepélyén 1867. febr. 24. tartott. U. ott, 1867.
8. Egyháztartástan alapvonalai, tekintettel a magyar ev. ref. egyházra.
Figyelő IX. 1880. 307. l. (Márki S.).
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Uj M. Athenás 450. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 294. l.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismerek Tára III. 340. l.
Akadémiai Értesitő 1906. 632. l. A debreczeni ref. egyház jegyzőkönyvéből és önéletrajzi adatok.
