Tóth József,
Tóth József,
ref. főgymnasiumi tanár, T. József és Bakonyi Katalin földmíves szülők fia, szül. 1826. okt. 22. Tengődön (Tolnam.); a pápai ref. főiskolában tanult 1848-ig, midőn honvédnek állott; a 65. zászlóaljnál hadnagy lett és Világostól Pápára jött. A bölcseletet tovább hallgatta Kerkapoly Károlytól; 1851–52-ben Rév-Komáromban Thaly Antal négy fia mellett nevelősködött; ezen idő alatt a jog és theologia egy részéből magánvizsgálatot tett; nevelősködése után Pápára ment az utolsó évet elvégezni, mikor egyszersmind főiskolai senior is volt. 1853-ban végezvén a seniorságot, két évig mocsoládi, fél évig kőröshegyi segédlelkész volt. 1854 végén hívták gyönki tanárnak, hol két évet töltött. 1856-tól Kecskeméten bölcselettanár volt, hol 1860. okt. 19. meghalt, épen midőn a Kecskeméti Prot. Közlöny szerkesztését átvette volna.
Az irodalomban 1854-ben lépett fel először «Washington Irving» után angolból ford. «Adalékok az indiánok történetéhez» cz. (Vasárnapi Ujságban); ugyanakkor a Divatcsarnok hozta: A megtört szív cz. beszélyét. A Fördős Lajos által szerkesztett Kecskeméti Prot. Közlönyben (1858–60.) jelentek meg czikkei.
Kéziratban maradt munkái: Logica, Lélektan, Észjog, Természetfilozófia sat., melyek az Új. M. Athenásban felsorolvák. Mind e kézirati művek testvére Tóth Pál birtokában Szentgyörgyvölgyén (Zalam.) vannak.
Új M. Athenás. Bpest, 1885. 449. l. (Testvére Tóth Pál tudósítása után).
