Török Lajos,
Török Lajos,
orvos-doktor, egyetemi rendkívüli tanár, szül. 1863. szept. 3. Pesten; tanulmányait Budapesten végezte, a hol 1887. egyetemes orvosdoktorrá avattatott; 1885. egyetemi pályadíjat nyert egy az élet- és kórvegytan köréből való munkálattal. 1886-tól 1888-ig gyakornok volt a kórboncztani tanszék mellett. 1888-tól 1891-ig Bécsben, Kielben, Londonban, Párisban és Hamburgban tartózkodott, főleg bőrgyógyászati tanulmányokkal foglalkozva; ez utóbbi helyen Unna bőrgyógyászai klinikáján két évig (1888–90) mint segédorvos működött. 1891. a párisi, 1897. az olasz és 1899. a bécsi dermatologiai társulat választotta meg levelező tagnak. 1895. a budapesti egyetemen a bőr- és bujakórtanból magántanárrá képesíttetett. 1898 óta a Szent Rókus kórház XI. k. fiókosztályának és a budapesti poliklinikájának rendelő orvosa és egyetemi rendkívüli tanár.
Czikkeit, melyek magyarul, németül, francziául és olaszul jelentek meg, felsorolja Hőgyes.
Munkái:
1. Az ekzema kór- és gyógytana. Bpest, 1892. (Klinikai Füzetek II. 12.).
2. A syphilis gyógykezelése. U. ott, 1893. (Klinikai Füzetek III. 5.).
3. Die eiternden Hautkrankheiten. U. ott, 1897. (Különnyomat a Pester med.-chirurg. Presseből).
4. A bőrkórtan kézikönyve. I. Általános rész. U. ott, 1898.
5. A seborrhoa corporis (Duhring) és annak viszonya a sporiasis vulgarishoz és az exemához. U. ott, 1899. (Orvosi Hetilap Közleményei).
6. A viszketésről. U. ott, 1899. (Különny. a Gyógyászatból).
7. Az exema parasitarius eredetének kérdése. U. ott, 1899. (Különny. a Gyógyászathoz).
8. A bőr angioneurosisairól. U. ott, 1900. (Kül. ny. a Gyógyászatból).
9. A himlő erythrodermiákról. U. ott, 1900. (Orvosi Hetilap Közleményei).
10. A bőrhólyagok savójának fehérnyetartalma, különös tekintettel az angioneurosisok tanára. U. ott, 1900. (Vas Bernáttal. Különny. az Orvosi Hetilapból).
11. A kritikus izzadás magyarázata. U. ott, 1901. (Kül. ny. a Gyógyászatból).
12. Bőrbetegségek kezelése Röntgen-fénynyel és Fiuren módszere szerint. U. ott, 1901. (Orvosi Hetilap Közleményei).
13. Milyen bőrelváltozások idézhető elő a bőr előművi ingerlése által? U. ott, 1902. (Orvosi H. Közlem.).
14. Klinikai észleletek az emborliás bőrtuberkulózisról. U. ott, 1908.
15. Epidermolysis hereditaria buliosa. (Köbner). U. ott, 1908. (Kül. ny. a Pester med.-chirurg. Presseből). Philipsonnal kiadta az Allgemeine Diagnostik der Hautkrankheiten, begründet auf pathologischer Anatomie cz. munkát.
Hőgyes Emlékkönyve. Bpest, 1896. 413., 820. l.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 723. l. Pótlékkötet 1904. II. 748. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.
