Tomcsányi János (tomcsini),
Tomcsányi János (tomcsini),
kath. plébános, T. József és Molnár Borbála fia, szül. 1841. decz. 15. Puszta-Kovácsiban (Somogym.); középiskoláit Kalocsán, Baján és Pécsett végezte; innét 1859-ben újra Kalocsára ment a theologiai tanulására, melyet 1863-ban végzett, midőn szerpappá szenteltetett fel. 1865. jan. 15. miséspap lett. 1867-ben meglátogatta a párisi világkiállítást; 1869. jelen volt a vatikáni zsinat megnyitásán; tapasztalatait a hirlapokban közölte. 1878-ban a Religióban folyt polemiája miatt a kalocsai szentszékkel is meggyűlt a baja; sőt ügye a pápa elé is került, hol 1880. febr. 7. végződött előnyére. 1891-ben nyugalomba vonult Keczelre (Pestm.), hol 1897. okt. 26. meghalt.
Irodalmi működése polemikus; munkatársa volt a M. Államnak (1870-től), a Religionak (1876); írt az Iskolabarát, Népiskola, Kalauz, Szabadka cz. lapokba.
Munkái:
1. Balmes Jakab, A legfőbb hitigazságok, az ifjúság számára érthetőleg fejtegetve és bizonyítva. Ford. Kalocsa, 1865. (Bő toldalékkal. Névtelenül.).
2. Mit szól a történelem Toldy Pista jezsuitáival szemben. Szabadka, 1875.
Álnevei és jegye: Kovácsi, Bácskai és i. s.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Schematismus Cleri Colocensis et Bácsiensis 1898. 160. l. és önéletrajzi adatok.
