Tolnay Sándor,
Tolnay Sándor,
orvosdoktor, a pesti állatorvosi iskola első tanára, szül. 1747. Nagy-Csömetén (Vasm.); orvosdoktori oklevelének elnyerése után Bécsben Wolstein vezetése mellett (1784) 200 frt évi ösztöndíjjal tanulmányozta az állat-gyógyászatot. 1787-ben a pesti egyetemen az állatorvoslás rendkívüli tanári tanszékét foglalta el. A patkolástan intenzivebb tanítását is T. kezdeményezte. 1790. máj. 21. helytartótanácsi rendelet azt is meghagyja, hogy T. a sebészhallgatóknak félóráig magyar, félóráig latin nyelven adjon elő. T. a tanításon és az állatorvosi intézet vezetésén kívül, mint a helytartótanács véleményező szakközege is serényen működött; különösen a minduntalan pusztító marhavészjárványok vették igénybe ezirányú munkásságát. 1792-ben két, a marhavészre vonatkozó utasítást is dolgozott ki, melyek nyomtatásban is megjelentek. 1807. fizetése 800 frttól 1000 frtra emeltetett és azért, hogy a katonaság lovait ingyen gyógykezelte, aranyéremmel tüntettetett ki, az orvosi kar pedig rendes tagjául választotta. 1808. (József, Gábor, Antal és Sándor fiaival együtt) Pestmegye nemesei sorába vették fel. 1812. fizetése ismét 200 frttal emeltetett. A kopenhágai baromorvosló társaságnak is levelező tagja volt. Meghalt 1818. ápr. 25. Pesten.
Munkái:
1. A marha-veszélről való könyv, mellyet a paraszt embereknek kedvekért német nyelven Wolstein Amadeus János... irt, ford... Bécs, 1784. (2. kiadás. U. ott, 1786. 3. k. Buda, 1816.).
2. A barom-állatok seb-gyógyítása tudományáról irt könyvek, mellyeket Wolstein Amadeus János... német nyelven kiadott, most pedig... magyar nyelven kibocsáttatott. Bécs, 1785.
3. A pusztai, hadi és házi ménesekről irt könyv, mellyet Wolstein... német nyelven kiadott, most pedig... magyarra fordított. U. ott, 1786. Két kötet.
4. A lovak neveléséről írt könyve (Fugger Márknak), melyet Wolstein... az 1578. költ editio szerint némely jegyzésekkel együtt és második részszel megtoldva ékesebb német nyelven kiadott, most pedig... magyarra fordított és kir. privilegium alatt kibocsátott. U. ott, 1786. Két kötet.
5. A falusi embereknek írt oktatás, melyből kiki megtanulhatja, miképen kellessék a vízben holt, felakasztott, megfulladt, megfagyott, a hévségben elájult és a menykőtől üttetett szerencsétlen felebarátján segíteni és mitől őrizkedjék leginkább a szabadító, hogy maga életének ne ártson; melyet Schosulán János Mihály német nyelven kiadott, most pedig ... magyarra fordított. U. ott, 1786.
6. Von der Nothwendigkeit und dem Nutzen der Thierarznei besonders für Ungarn. Eine akademische Rede bei Antritt seines Lehramtesgehalten. Pest, 1787.
7. Barmokat orvosló-könyv, melyet a közjónak hasznára kibocsátott ... U. ott, 1795. Három táblázattal és egy rézmetszettel.
8. Artis veterinariae compendium pathologicum de cognoscendis, de curandis animalium epidemico contagiosis, et praecipuis sporadicis morbis. Cum adnexis formulis et tabellis... Pestini, Posonii et Lipsiae, 1799. Egy táblázattal és tábla rajzzal. (E munkát a kopenhágai tudós társaság elismerő okirattal tüntette ki. A pesti egyetemen ez volt a köteles állatorvosi tankönyv 1805-től 1823-ig. Tótul: Beszterczebánya, 1808. Ism. N. Annalen der Literatur Wien, 1809.).
9. A lovak külső szép vagy rút termetek és hibái megismeréséről és azoknak belső és külső betegségeik orvoslásáról. Pozsony és Pest, 1804. Két tábla rajzzal. (Újabb kiadása. Buda, 1816.).
10. Institutiones de praecavendis luibus cornutorum pecorum epidemico contagiosis et quibusdam sporadicis morbis. Budae, 1816. (Névtelenül. Németül: ford. Halitzky András. U. ott, 1816. Magyarul: ford. U. ott, 1816.).
11. Praktisches Handbuch der Erkenntniss und Heilung der Seuchen, Kontagionen u. der vorzüglichsten sporadischen Krankheiten der Rinder, Pferde, Schafe u. Schweine, u. der Hundswuth. Aus dem Latein. von Joh. Jos. Wilhelm Lux. Nebst einer vorangehenden Abhandlung, wie ein Thierhospital mit einer populären viehärztlichen Anstalt in jeder grossen Stadt ohne Kosten der Regierung zu errichten sei. Neueste Auflage. Leipzig, 1817. (Ezen czímmel is: Sammlung der besten ökonomischen Werke XXIII. Band). Többi munkái részben tótul is megjelentek.
N. Annalen der Literatur. Wien, 1808. Intelligenzblatt 22., 31. h.
Tudom. Gyűjtemény 1818. V. 127. l.
Pressburger Zeitung 1818. I. 37. l.
Danielik, Magyar Írók II. 344. l.
Szinnyei Könyvészete.
Hőgyes Emlékkönyve. Bpest, 1896. 143. l.
Kóssa Gyula, Magyar állatorvosi könyvészet 1472–1904. Bpest, 1904. 235–253., 274. l.
