Toldy László,
Toldy László,
jogi és bölcseleti doktor, a székes-főváros főlevéltárnoka, T. Ferencz egyetemi tanár fia és T. István testvéröcscse, szül. 1846. aug. 17. Pesten; iskoláit Pesten, Nagyváradon és Győrött végezte. Az esztergomi érseki megye papnövendékei közé lépett és Bécsbe a Pazmaneumba küldetett, hogy az egyetemen végezze a hittudományi tanfolyamot; ezt 1868. befejezvén, az első hittudományi szigorlatot le is tette. 1869. okt. 1. kinevezték a bécsi Theresianum tanulmányi felügyelőjévé s a magyar történelem és földrajz tanárává; ugyanez év okt. 15. Simor János pappá szentelte. 1872. a nevelői pályára lépett, melyet 1874. a lelkészivel cserélt fel, míg végre 1880. kilépett a papság kebeléből. 1882. a budapesti kereskedelmi akadémia tanára lett, mely állásról 1886. febr. Budapest főlevéltárnokává választották meg és ezt az állást jelenleg is betölti. Az 1885. országos kiállítás külföldi bizottságába jegyzőnek választották.
Czikkei közül nevezetesebbek a Képes Családi Lapokban (1879. A föld súlya), a Tört. Tárban (1881. XVII. századbeli szakácskönyv), a Budapesti Hirlapban (1882. 24., 25. sz. Kerbeny Károly életrajza, 1884. 211. sz. Lewin Jakab, 1885. 357. sz. Kőrösi Csoma Sándor), az Ország-Világban (1885. Proth Mario), az irodalomtörténeti Közleményekben (1899. Könyvészeti adatok Szabó Károly RMK. I. kötetéhez: Evangeliumoc és Epistolac. Csepreg, 1631.)., a Vasárnapi Ujságban (1904. 48. sz. Klauzal Gábor születési háza), a M. Hirlapban (1907. 169. sz. Könyvészeti furcsaságok) sat.
Munkái:
1. Mi legfontosabb szülők, nevelők, az ifjúsági felügyelők; különösen pedig lelkészekre nézve? Írta Jais Egyed. A hatodik német kiadás után magyarítá, szerző életrajzával és jegyzetekkel ellátta. Esztergom, Bécs, 1868.
2. Albach Sz. J., Áhítat órái. Elmélkedések Isten, erény és az örökkévalóság felett. Ford. Pest, 1871.
3. Földrajz leányiskolák számára és öntanulásra. Schatter Gyula után az ötödik német kiadás szerint átdolgozta. 3 színes térképpel. U. ott, 1872. (Nélkülözhetetlen ismeretek könyve I.).
4. Világtörténelem. Hitregetan. Leányiskolák számára és öntanulásra. Schatter Gyula után az 5. német kiadás szerint átdolgozta. U. ott, 1872. Szövegábrákkal. (Nélkülözhetetlen ismeretek könyve II.).
5. Számtan. Magyar nyelvtan. A magyar irodalomtörténet vázlata. A műtörténelem vázlata. Leányiskolák számára és öntanulásra. Schatter után. A hazai viszonyokra alkalmazottan. Bpest, 1874. (Nélkülözhetetlen ismeretek könyve III.).
6. Magyar szent Erzsébet élete. U. ott, 1875.
7. A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. Bernstein A. német műve után ford. U. ott, 1875–76. (I. kötet 1. 2. füzet, IV. k 16. 17. füz. A többi részét mások fordították).
8. Árpád és a magyarok letelepedése. U. ott, 1876. (Történeti Könyvtár 18.).
9. Szent László király élete. U. ott, 1876. (Történeti Könyvtár 24.).
10. A régi magyarok míveltségének története. U. ott, 1877. (Tört. Könyvtár 30.).
11. Nagy Lajos király uralkodása. U. ott, 1877. (Tört. Könyvtár 38.).
12. Föld és népei. Föld- és népismei kézikönyv. Hellwald Frigyes és egyéb írók nyomán kidolgozta. Előszóval bevezette Hunfalvy János. I., II. kötet. U. ott, 1879–80. Szövegrajzokkal. (I. Amerika. II. Afrika, Ázsia, Ausztrália, a III. kötetet György Aladár fordította).
13. Adalékok Virág Benedek irodalmi munkálkodásához. A szerző életrajzával és arczk. U. ott, 1880.
14. Szluha László emlékezete és a Zrinyi-Könyvtár. U. ott, 1880.
15. Képek Görögország fénykorából. U. ott, 1881. (Tört. Könyvtár 71.).
16. Magyarország míveltségi állapota az Anjou-királyok korában. U. ott, 1882. (Tört. Könyvtár 74.).
17. A jelenkori Francziaország alakulása. Írta Taine Hippolit Adolf. Ford. I–III. kötet. U. ott, 1881–82., 1884. (a IV és V. kötet Csiky Gergely fordította).
18. Mongolia földje. U. ott, 1881.
19. Grandet Eugenia. Irta Balsac Honoré. Ford. U. ott, 1883. (Olcsó Könyvtár 165.).
20. Moliere vígjátékai XII. kötet. A rászedett féltékeny, vigj. 1 felv.. U. ott, 1883.
21. Séta a világ körül. Irta báró Hübner Sándor. Ford. U. ott, 1884. Két kötet 13 képpel. (A magyar nemzet családi Könyvtára 40–47.).
22. Kereskedelmi földrajz. Kereskedelmi tanodák és felsőbb ipariskolák számára. U. ott, 1884–86. Két kötet.
23. Arany Biblia. A szentírás feltüntetve a legnagyobb művészek képeiben. U. ott, 1884. Két részben és 50 füzetben 100 képpel. (A katholikus kiadást sajtó alá rendezte Toldy L. és Talabér János).
24. A budapesti Erzsébet-leányárvaház története 1861-től 1886-ig. U. ott, 1889.
25. Budapest régibb és ujabb czimerei. Czimertani és történeti értekezés. Irta és a Tört. Társulat 1896. jan. 2. vál. ülésében felolvasta. U. ott, 1896. (Különny. az Ország-Világból).
Szerkesztette a Katholikus Hitszónok czímű havi folyóiratot 1878. júliustól 1879. júniusig; 1884–85. magyar Ifjúság Lapja cz. folyóiratot szerkesztett; 1884-ben az ő szerkesztésében indult meg a Közérdek cz. hetilap, mely főkép a főváros közügyeivel foglalkozván, 1885-ben A Főváros czímét vette fel, mely ma is fennáll; 1886. márcz. végeig ő szerkesztette. Mint Budapest főváros levéltárnoka több hasznos kiadványt szerkeszt; 1888. óta szerkeszti a Törvényhatósági Naptárt is.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886–1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Bricht Lipót, A budapesti kereskedelmi Akadémia története. Bpest, 1896. 133. l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 239. l.
