Tinódi Sebestyén,
Tinódi Sebestyén,
XVI. századbeli lantos, szül. 1510 körül, talán Tinódon (Fehérm., ma puszta), nemes családból, melynek utolsó maradéka, T. István 1854-ben halt meg Sárbogárdon. T. ifjú korában iskolákat járt, deáki tudományt szerzett; hajlamot érezvén az énekszerzésre, nem akart kóborló hegedős, hanem udvari lantos lenni. Ezért megfelelő képességet igyekezett szerezni; azért írja magát literatus-nak. Sebestyén «deák»-nak. Vitézi pályára lépett és egy ideig (1530–35 közt) vitézkedett, míg bal kezén kapott nehéz sebe alkalmatlanná nem tette a hadi pályára. Gyógyulása közben Dombováron írta «Jáson és Medea» cz. énekét. Ekkor Török Bálint udvarában vonta meg magát és mint íródeák, ura gyermekeinek nevelője és udvari lantos boldog napokat élt Szigetváron. Itt írta a «Judit asszony históriáját». Török Bálintnak török fogságba jutása (1544) után az elárvult háztól tovább vonult Verbőczi Imréhez. István fiához Daruvárra és megénekelte új urának 1542. kozári diadalát. Mikor a török hatalom mind jobban terjeszkedett, T. elhagyta a Dunántúlt és ez év végén Nagyszombatban volt az országgyűlés szinhelyén. Ez időtájt Nádasdy Tamás, a protestáns nádor volt pártfogója. Úgy látszik közelében élt Sárváron, Bécsben és az országgyűlések helyein, a hol a kor történetéhez adatokat nyert. 1548 nyarán Nyir-Bátorban Báthory András udvarában volt, a hol szintén politikai tárgyalások folytak. 1548-tól haláláig állandóan kassai lakos volt, saját házában lakott és felesége, gyermekei voltak. Időnként el-elrándult egy-egy nevezetesebb ütközet vagy várostrom szinhelyére, hogy az egykorú eseményekről irandó énekeihez hiteles adatokat szerezzen. Bőven szolgáltatták erre az alkalmat az 1552. várostromok, többek közt Eger hősi védelme, melyről egy nagyobb és kisebb éneket írt. Kassán nyugodt életet élt és sokat dolgozott. Az egykorú történeten kivül versekbe szedte Thuróczy krónikája nyomán Zsigmond király és császár krónikáját is. Műveit összegyűjtve 1554-ben adta ki Kolozsvárt, a hová 1553. személyesen elvándorolt. Hoffgreffnél Cronica czímmel, melyben minden nevezetesebb műve együtt volt, kivévén a Zsigmond királyról és János király fiáról szóló énekeket; de köztük volt az Erdély historiája, nagy terjedelmű verses historia, mely János király halálától Fráter György megöletéseig terjedt. Hangjegyekkel adta ki és Ferdinand királynak ajánlta, kitől 50 frt jutalmat (mai értékben 10-szer annyit) kapott. Ezután életéről alig tudunk valamit. Meghalt 1556. jan. végén és Sárvár tőszomszédságában, Sár községben, alighanem az osztopáni Perneszy-család sírboltjában aluszsza örök álmát. A levél, mely a költő haláláról, temetéséről szól, az Országos Levéltár Nádasdy-féle iratai közt van, Nádasdy Tamás nádornak szól és a többi közt így hangzik: «Tinódi Sebestyén immár megvetve ezt a földi muzsikát, Istenéhez tért, hogy ott az angyalok közt sokkal jobbat tanuljon. A kit is e hónap utolsó előtti napján helyeztem el a sári atyák hamvai mellé. Halódva meghagyta nekem, hogy én se maradjak sokáig itt, de hamarosan kövessem, hogy én is megtanulhassam az égi muzsikát». Kassai házát, melyben 1550-től lakott, 1900. jún. 10. emléktáblával jelölte meg Kassa város közönsége. Szobrát, (a király költségén készült tíz szobor egyikét), a melyet Budapesten a Népszinház előtti téren állítottak fel, Bezerédi Gyula készítette.
Munkái:
1. Tinodi Sebestien szörzese: Chronica. Első reszebe Janos Kiral halalatul fogua ez esztendeig Dunan innet Erdel orszaggal löt minden hadac veszödelmec, rövidedön szép notakual enökbe vadnac. Mas reszébe külömb külömb időkbe es orszagokba löt dolgoc Istoriac vannac. Colosvarba 1554 esztendőbe. (T. előbeszédével és I. Ferdinand királyhoz intézett ajánló levelével, mely Kolozsvártt 1554. márcz. 14 kelt. A szövegbe nyomtatott dallamokat megfejtette és újra kiadta Mátray Gábor: Történeti, bibliai és gunyoros magyar énekek dallamai a XVI. századból. Pest, 1859.).
2. Heltai Gáspár. Cancionale. Az az, Historias Enekes Könyv: Mellyben külemb fele szép löt dolgoc vadnac nyomtatua, a Magyari Királyokról, es egyeb szep löt dolgokról, Gyönyörüségessec oluasasra, és halgatasra... Colosvarot 1574. 4 rét összesen 58 ív, 232 sztlan levél. (1. 2. «Sigmond Király és Császárnac Chrónicáia, és löt dolgai rendel iratattac. Tinodi Sebestyén által.» A Cancionale ezen első részét külön czímlappal és az első egy pár levél külön nyomásával Heltai külön is kiadta Kolosvárt 1574-ben. IV. 2. Tinódi Sebestyén énekei; 21 ívnél többre megy és így a Cancionale legterjedelmesebb részét teszi. Az énekek czímei: 1. János király testamentomáról 5 részben, 2. a szegedi veszedelemről, 3. Az vég Temesvárnak elveszéséről, 4. Török császár győzedelme, a Chronicában: Budai Ali basa historiája cz., 5. A Palástai mezőn való veszedelemről, 6. Eger várának vitatásáról 4 részben. Mindezen énekek T. 1554. kiadásából vannak véve, néhol rövidítésekkel, néhol toldásokkal).
3. János király testamentoma. U. ott, 1577. (Említi Sándor István, M. Könyvesház 6. l.; megvolt Nagy István könyvtárában).
4. Buda várossának veszedelméről és Török Bálint fogságáról való Historia. Nyomatott (1592?) Mogyorokereken Malius János által. (Kétségtelenül egy régibb, ma már ismeretlen kiadás utánnyomata. Megvolt Szathmári Pap Mihály könyvtárában. Ma egy példánya sem ismeretes.)
5. Tinódi Sebestyén összes művei. 1540–1555. A M. Tudom. Akadémia megbizásából közzéteszi Szilády Áron. Bpest, 1881. (Régi M. Költők Tára III. k. XVI. századbeli magyar költők művei, 2. kötet. Bevezetéssel és jegyzetekkel. Tartalma: Tinódi az olvasóhoz. Tinódi Ferdinand királynak. Erdéli historia. Szegedi veszedelem. Az vég Temesvárban Losonczi. Budai Ali basa historiája. Egervár viadaljáról. Egri historiának summája. Enyingi Terek János vitézsége. Károl császár hada Saxoniában. Szitnya, Léva, Csabrág és Murán. Dávid királ. Judit asszon historiája. Hadnagyoknak tanuság. Szulimán császár Kazul basával. Sokféle részögösről. Buda veszéséről és Terek Bálint fogságáról. Prini P., Majlát I. és Terek B. fogságáról. Verbőczi Imrének Kaszon hadával. Az Szalkai mezőn való viadal. Varkucs Tamás idejébe lött csaták. Kapitán György bajviadalja. Az udvarbirák és kulcsárokról. Zsigmond király és császár krónikája. História Zsigmond császár fogságáról. Az János király fiáról való szép krónika. Jázonról és Médeáról. (Perényi Adolf szerint ezen 25 ének 11,241 sorból áll.)
6. Tinódi Sebestyén historiás énekei. T. S. dallamai. Megfejtve közli Mátray Gábor. Pest, 1859. (Történeti, bibliai és gúnyoros magyar énekek dallamai a XVI. századból).
7. Tinódi Sebestyén énekei. Vegyes karra alkalmazta Engeszer Mátyás. Pest, 1860.
8. Tinódi Sebestyénnek eddig ismeretlen versezete Zsigmond királyról. Közli Knauz Nándor. U. ott, 1871. (Bemutatta a M. tudom. Akadémiának 1871. nov. 6. Különny. a M. Államból).
9. Szemelvények a magyar eposirókról. I. Tinódi Sebestyén. Bpest, 1889. (Tanulók Olvasótára 15.).
10. Tinódi Sebestyén válogatott historiás énekei. Rendezte és bevezetéssel ellátta Perényi Adolf. U. ott, 1899. (M. Könyvtár 145.).
11. Budai Ali basa historiája. Jegyzetekkel kisérte Szilády Áron. U. ott, 1900. (Olcsó Könyvtár 1130.).
12. Tinódi Sebestyén válogatott krónikás énekei. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Bartha József. Pozsony, Bpest, 1904. (Segédkönyvek a magyar nyelv és irodalom tanításához 16.).
Sándor István, Sokféle 1901. 50. l.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. (L. Tetzel, Név és tárgymutató. Bpest, 1907.).
Katona, Historia Critica XXVIII. 852. l.
Delejtű 1854. 11. sz.
M. Sajtó 1858. 53. sz. (Szénfy G.).
Vasárnapi Ujság 1859. 1. sz. arczk. (?), 1907. 9. sz. (T. szobra).
Delejtű 1861. 236. l. («Hadnagioknak tanosagh». Közli Sarkady).
Budapesti Közlöny 1868. 7., 8., 10., 11. sz. (Bartalus).
Századok 1871. 81., 37., 180., 182., 1874. 77., 1876. 206., 267., 1901. 651. (T. családja), 1908. 273. l.
Reform 1873. 264., 265. sz.
Athenaeum 1873. 17. sz.
Moenich-Vutkovich, M. Irók Névtára. Pozsony, 1876. 64. l.
Toldy Ferencz, M. Költők és Összegyűjtött munkái III.
Figyelő II. 1877., XVIII. 386. l.
Szegedi Hiradó 1875. 25., 26. sz., 1878. 92. sat. sz.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I.
Veress Samu, Tinódi Sebestyén és kora. Bpest, 1880.
Pesti Napló 1881. 117. sz.
Koszorú VI. 1881. (Váradi A.).
Szilády, Régi M. Költők Tára. Bpest, 1881. III. (Bevezetés).
Petrik Könyvészete.
Vermes Imre, Tinódi Sebestyén és Gyöngyösi István. Pozsony, 1886. (M. Helikon 45. füz. és I. oszt. 4. k.).
Kolozsvár 1887. 87–90. sz. (Zilahi Béla.)
Tört. és Rég. Értesítő 1881. 49–72. l.
Felvidéki Közlöny 1887. 92.
Egyetemes Philologiai Közlöny 1887. 732. l. (ifj. Kemény Lajos), 1907. (Kézirata). 1908.
Irodalomtörténeti Közlemények I. sat. kötetek.
Petrik Bibliogr. és M. Könyvészet 1886–1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Magyarország Vármegyéi. Abauj vármegye és Kassa. Bpest, 1896. 24., 180., 182. l. képpel.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 194. l. (Négyesy László). XVIII. 706. l.
Egyetértés 1897. 298. sz.
Ludovika Akadémia Közlönye 1897.
Budapesti Hirlap 1897. 286. sz., 1907. 183. sz., 1908. 78. sz.
Budapesti Szemle 97. k. 1899. (Acsády).
Heti Szemle 1898.
Nógrádi Lapok 1901. 41. sz.
Erdélyi Múzeum 1901. (T. czímeres nemes levele).
Népnevelők Lapja 1906. 1. sz.
M. Világ 1906. 21. sz.
Mészöly Gedeon, Tinódy Sebestyén. Nagy-Kőrös, 1906.
Hamvai Kovách Zsigmond, Kassai irók. Kassa, 1908.
M. Hirlap 1907. 192. sz.
Budapest 1907. 183., 185. sz.
Az Ujság 1907. 191. sz.
Urania 1907. 433–437. l.
