Thurzó Elek (Bethlenfalvi),
Thurzó Elek (Bethlenfalvi),
országbiró, Th. János krakkói polgármester, körmöczi kamarás és Beck Magdolna fia; elődjei nyomán a bányamívelésnek szintén barátja volt; 1521-ben már körmöczi kamarai gróf és kir. főkomornokmester volt, majd kir. kincstárnok lett, 1525 pedig tárnokmester, végre oszágbiró. Noha utóbb a bányák csáktornyai Ernusth János kezébe kerültek adomány és zálogjogon, mindazáltal a Thurzó család a Fuggerekkel együtt azokat haszonbérben tartották a régi gazdálkodási rendszerében. Th. 1523-ban kapta Mária királynétól Vöröskő várát (Pozsonym.), melyet azonban a Fuggereknek eladott. A mohácsi vész után János királyt mellőzve, I. Ferdinándhoz állott határozottan; ettől 1527-ben kapta a Szapolyayak birtokaiból Szepesvárát több másokkal. Híve volt az evang. vallásnak és Perényinek legbensőbb barátja; ő alapította a galgóczi evang. iskolát is. Meghalt 1543. jan. 25. és eltemettetett Lőcsén. Első neje volt Zathmáry Anna; második nejétől, ormosdi Székely Magdolnától két leánya maradt.
Második nejéhez írt szerelmes levele 1525-től maradt ránk; ezen nyelvemlék eredetije az országos levéltárban; híven közli és hasonmását is adja Zolnai Gyula Nyelvemlékeink czímű munkájában (Bpest, 1894. 237. l.).
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 201., 204. l.
Figyelő XVIII. 384. l.
