Thullner Ernő,
Thullner Ernő,
evang. lelkész, szül. 1862. decz. 22. Berethalomban; a segesvári gymnasiumot végezte 1880-ban és kezdetben az orvosi pályára készült, azután a gráczi egyetemen a bölcseletet hallgatta, végre a theologiát és tanári pályát választotta; a lipcsei, majd a kolozsvári egyetemen tanult. Hogy theologiai tanulmányait kiegészítse, 1885. a berlini egyetem hallgatója lett. visszatérve hazájába, 1855. Szent-Ágotára választották a főelemi iskolák igazgatójának, 1887. pedig a medgyesi leányiskolához. 1899. városi lelkész lett Medgyesen, 1890. Dobringban és 1898. Nagy-Ápoldán.
Munkái:
1 Ons der Rokestuw Lastich Geschichten ä saksesche Reimen. Hermannstadt, 1892. (Ism. Korrespondenzblatt für Landeskunde XVI. 1893. 43. l.)
2. Bä der Kalesok. Geschichten uch Liedcher. U. ott, 1888. (Ism. Korr. f. Lkde XXI. 47. l. és Sieb. d. Tageblatt 1897. 7300. sz.).
Trausch, Schriftsteller-Lexikon IV. 478. l.
