Thirring Gusztáv Adolf,
Thirring Gusztáv Adolf,
bölcseleti doktor, okl. középiskolai tanár, egyetemi rendkivüli tanár; a budapesti Statisztikai Hivatal és a Fővárosi Könyvtár igazgatója; a m. tudom. Akadémia levelező tagja; Th. Lajos vaskereskedő és Schwarz Lujza fia, szül. 1861. decz. 25. Sopronban, hol középiskolai tanulmányait az ág. ev. lyceumban végezte. 1880–85. a budapesti egyetemen földrajz-természetrajzi tanulmányokat hallgatott és e szakból középiskolai tanári és bölcseletdoktori oklevelet szerzett. 1884–88. az egyetem anthropologiai tanszéke mellett mint tanársegéd működött. 1888. márcz. 1. a fővárosi statisztikai hivatal szolgálatába lépett, melynek 1894. aligazgatója, 1906. pedig igazgatója lett, mint ilyen egyúttal a fővárosi könyvtárnak is igazgatója. 1897. a budapesti egyetem bölcseleti karán a demográphia magántanárává képesíttetett és 1906. a rendkivüli tanári czímet nyerte el. 1902. máj. 9. a m. tudom. Akadémia levelező tagjának választotta a II. osztályba, u. ott a nemzetgazdasági bizottságnak is tagja. titkára volt 1885–89-ig a M. Földrajzi társaságnak; 1888–93-ig és 1898–1902-ig a M. Turista Egyesületnek; az előbbi 1888. levelező tagjának választotta. Az Institut international de Statistique (Hága) 1903. Berlinben tartott ülésén tagjának választotta meg; 1906. óta a párisi Société de Statistique, 1907 óta pedig a nemzetközi közegészségügyi és demographiai kongresszusok állandó bizottságának, valamint a bécsi Mathematisch-statistische Vereinigung tagja. Választmányi tagja a M. Közgazdasági Társaságnak, a M. társadalomtudományi egyesületnek, a M. Földrajzi Társaságnak, tiszteletbeli tagja a M. Turistaegyesületnek és budapesti osztályának, továbbá az Egyetemi természetrajzi szövetségnek is alapító tagja; tagja a M. orvosok és természettudósok vándorgyűlésének, igazgatósági tagja a Népművelő-társaságnak; a belügyminiszter által kinevezett tagja az országos alkoholtársaságnak. 1894-ben titkára volt a nemzetközi közegészségügyi és demographiai kongresszusnak, 1896-ban az ezredéves országos kiállítás osztály-titkára volt. Mint statisztikai igazgató tagja a fővárosi törvényhatóságnak.
Irodalmi működését a földrajz-statisztikai téren 1879. kezdette meg. Czikkei, értekezései s önálló munkái felsorolvák az Akadémia Almanachja 1903. és köv. évfolyamaiban.
Munkái:
1. A közbiztonság, közegészség- és tanügy állapota Sopron megyében 1880 és 1881. években. Sopron, 1882.
2. Sopron és környékének hőmérsékleti viszonyai... Bpest, 1885.
3. Torontálmegye rövid földrajzi leírása. U. ott, 1886.
4. A Fertő és vidéke. U. ott, 1886. (Különny. a Földrajzi Közleményekből).
5. Hartmann Róbert: Az emberszabású majmok és szervezetök. Fordította U. ott, 1888. (A k. m. természettud. társ. könyvkiadó-vállalata 34. köt.)
6. Jankó János: Das Delta des Nil. ford. U. ott, 1890. (Mittheilungen aus dem Jahrbuche der kön. ungar geolog. Anstalt. Band VIII. Heft. 9.).
7. Vasmegye rövid földrajzi leírása. U. ott, 1886.
8. Hunfalvy János Egyetemes Földrajza. III. kötet: Éjszaki és Közép-Európa földrajza, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra. Befejezte és sajtó alá rendezte. U. ott, 1890.
9. Afrika fali térképe. (Kogutovich Manóval együtt). U. ott, 1890.
10. A magyar földrajzi társulat könyv- és térképtárának czímjegyzéke 1873–1889. U. ott, 1890. (Jankó Jánossal).
11. Hölzel földrajzi képei. 30 chromolithographiai tábla. Magyarázó szöveggel ellátva. U. ott, 1891.
12. Turisták naptára az 1892. évre. U. ott, 1893. (Kül. ny. a Fővárosi Statisztikai havi Füzetekből).
14. Budapest közegészségi és közművelődési viszonyai. (Magyar és franczia szöveggel). U. ott, 1894. Két látképpel.
15. Budapest székesfőváros statisztikai hivatalának története 1869–1894. U. ott, 1894. (Németül: U. ott, 1894.)
16. Budapest. U. ott, 1894. (Különny. a Pallas Nagy Lexikonból).
17. Geschichte des statistischen Bureaus der Hauptund Residenzstadt Budapest 1869–1894. Berlin, 1894.
18. Budapest főváros az 1891. évben. A népleírás és népszámlálás eredményei. Bpest, 1894–95. Két kötet. (Kőrösy Józseffel. Németül: U. ott, 1894–95).
19. Budapest székesfőváros statisztikai Évkönyve. I. évf. 1894. Visszapillantás az 1874–1893. évekre. II. évf. 1895–96., III. évf. 1897–98. U. ott, 1896–1901.
20. Budapest gyermekegészségügyi viszonyai. Az országos közegészségi egyesület pályadíjával kitüntetett mű. U. ott, 1896.
21. Die Natalitäs- und Mortalitätsverhältnisse ungarischer Städte in den Jahren 1878–1895. Bpest és Berlin, 1897. (Kőrösy Józseffel).
22. Budapest főváros 1896. népmozgalma. U. ott, 1897. (magyar és német szöveggel).
23. A felvidéki kivándorlás hatása népesedésünkre. U. ott, 1898.
24. Városaink népesedési viszonyai 1897-ben. U. ott, 1898. (Különny. a Földrajzi Közleményekből).
25. Budapest székesfőváros a millennium idejében. Bpest, 1898.
26. Magyarország kézi atlasza. Tervezte Gönczy Pál. Szövegét írta... U. ott, 1898. Nyolcz grafikus rajzzal.
27. Budapest környéke. Gyakorlati kalauz kirándulók, turisták és a természet kedvelői részére. U. ott, 1900.
28. Budapest gyermekhalandósága. U. ott, 1900. (Kül. ny. a Gyógyászatból).
29. Buda népessége a tizenkilenczedik század elején. U. ott, 1901. (Kül. ny. a Főv. Statisztikai Havi Füzetekből).
30. Hedin Sven: Ázsia sivatagjain keresztül. U. ott, 1901. (A M. Földrajzi Társaság Könyvtára I.).
31. Népesedésünk kútforrásai a mult század első felében. Székfoglaló értekezés. Bpest, 1902. (Értek. a társ. tud. kör. XII. 10.).
32. Budapest fővárosa az 1901. évben. A népleírás és népszámlálás eredményei (Kőrösy Józseffel együtt). I. kötet 1-rész. U. ott, 1903. (Budapest székesfőváros statisztikai hivatalának Közleményei XXXIII. I. 1-rész. Németül. U. ott, 1903. Ábrákkal és szövegrajzokkal. Németül. U. ott, 1903.).
33. A magyarországi kivándorlás és a külföldi magyarság. 2 térképpel és 11 graphikus rajzzal. U. ott, 1904. (Németül. U. ott, 1904.).
34. Hedin Sven: Ázsia szivében. Tízezer kilométernyi úttalan utakon. Átdolgozta. U. ott, 1906.
35. Népünk foglalkozása az 1900. évi népszámlálás világításában. U. ott, 1905. (Kül. ny. a Huszadik Századból).
36. Budapest közoktatásügye az 1905–06. tanévben és a községi iskolák statisztikája 1898–1907. U. ott, 1908. (Budapest székesfőváros Statisztikai Közleményei 39. kötet. Magyar és német szöveggel).
Szerkesztette a Turisták Lapját 1889–93-ban Téry Ödönnel együtt; szerkeszti a Budapest székesfőváros Statisztikai Havi Füzeteit és Heti Kimutatásait 1906 óta Harrer Ferenczczel együtt és a Városi Szemlét 1908 óta szintén Harrer Ferenczczel.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 155. l. XVIII. 702., II Pótkötet. 1904. 725. l.
M. Könyvészet 1900., 1903–1906.
Petrik, M. Könyvészet. 1886–1900. és önéletrajzi adatok.
