Thaly Zsigmond,
Thaly Zsigmond,
1848–49. honvédezredes és erődítési igazgató, Th. Ferencz birtokos és Laky Kata fia, szül. 1844 Csepen; 1848 előtt polgári mérnök volt Komárom vármegye táblabirája és a megyében a feltünőbb szónokok sorába tartozott. 1848-ban a komárom vármegye önkéntes zászlóaljba állott és százados; ranggal Mórnál megsebesült. 1849. júl. 5. Komáromba ment mint őrnagy: majd a komáromi várerődítés igazgatója és ezredes lett. Több ütközetben vett részt, főleg Komárom környékén. A komáromi monostori sánczokat, úgy az igmándi sánczot a szigetben és a Vág-Duna melletti földerődítményeket ő tervezte és építette. 1849. júliustól az igmándi kerület országgyűlési képviselője volt. Ugyanez évi aug. 3. a komáromi kirohanáskor a balszárnyat vezényelte Csorich csász. tábornok osztálya ellen. Kossuthnak mindvégig bizalmas embere maradt s Komáromban az ő megbízásából kisérte figyelemmel Klapka magatartását. A komáromi vár feladásának ellensége volt és Klapka ellen összeeskövést is szőtt s e miatt ez el is fogatta. A kapitulácziót sem írta alá. Komáromot elhagyva Erdélybe ment, itt elfogták, de szerencsésen kimenekült Törökországba; egy ideig Brüszszelben, majd Párisban és Londonban tartózkodott s később Jersey szigetén telepedett le. 1851-ben a Kossuth által kinevezett háromtagú bizottságnak (Kemény Farkas és Gelich Richárd őrnagygyal) tagja volt. 1863 őszén visszatért a nélkül, hogy amnestiát kapott volna és Puszta-Szent-Mihályon (Komáromm.) jószágán gazdálkodással foglalkozott. Meghalt 1886. május 14. Losonczon.
Több czikket írt (Lásd Szinnyei Repertoriuma III. Természettudományok), így a Gazdasági Lapokba (1863–69., 1873–74.), a Gyakorlati mezőgazdába (1874.) és a Földmívelési Érdekeinkbe (1874.)
Munkája: The fortress of Komárom (Comorn) during the war of independency in Hungary in 1848–49. Translated by Wm. Rushton. London, 1852. tervrajzzal
Nagy Iván, Magyarország Családai XI. 129., 131. l.
Szinnyei József, Komárom 1848–1849-ben. Naplójegyzetek. Bpest, 1887. Tervrajzzal, arczk. és hasonmásokkal. (Különny. a Hazánkból).
Egyetértés 1886. 136. sz.
Komáromi Lapok 1886. 21. sz.
Petrik Bibliogr.
Pallas nagy Lexikona XVI. 139. l.
