Thallóczy Lajos,
Thallóczy Lajos,
bölcseleti doktor, udvari tanácsos, a cs. és kir. közös pénzügyminiszterium osztályfőnöke és levéltárának igazgatója, a m. tudom Akadémia rendes tagja, szül. 1854. decz. 8. Budán; középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1877. egyetemi magántanár, majd országos levéltári fogalmazó és a M. Történelmi Társulat másodtitkára, 1884. kormánytanácsos és a cs. és kir. közös pénzügyminiszterium levéltárának igazgatója, 1896. udvari tanácsos lett. A m. tudom. Akadémia 1883. máj. 17. választotta levelező tagjává (1895. máj. 10. lett rendes tag). A bécsi Theresianumban a magyar közjog és történelem tanára, a M. Történelmi Társulat, a M. Heraldikai és Genealogiai s az Orsz. Régészeti és embertani Társulat igazgató-választmányi tagja. A Ferencz József-rend középkeresztese. 1898. november 30-án megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét. A m. tudom. Akadémia 1899-ben megbízta A magyar nemzet története 1301-től I. Mátyás királyig cz. munka megírásával. Nagyobb utazásokat tett Oroszországban, Spanyolországban (1898. Deli, Spanyolországi levelek egy tekintetes úrhoz, a Vasárnapi Ujságban); 1904. decz. Konstantinápolyban volt II. Rákóczy Ferencz és a bujdosók hamvainak hazaszállítására szükséges intézkedések végett.
Czikkei nagyobbrészt a Századok, Figyelő (1875), Ellenőr (1878), Hon és Nemzet (1883–85), Turul, Archaeologiai Értesítő, Nemzetgazdasági Szemle, Budapesti Szemle, M. Könyv-Szemle, Petőfi-Társaság Lapja (1877), Történelmi Tár, Hazánk (1886–1888), M. Nyelvőr, Akadémiai Értesítő, Vasárnapi Ujság, Budapesti Hirlap, Irodalomtörténeti Közlemények, M. Gazdaságtörténeti Szemle cz. folyóiratokban jelentek meg; ezeknek jegyzékét, valamint önálló munkáit is felsorolja az Akadémiai Almanach 1890 óta.
Munkái:
1. Apafi Mihály udvara. Művelődéstörténelmi tanulmány. Bpest, 1878. Fametszetekkel. (Különny. a Századokból.)
2. A Kamara haszna (Lucrum Camerae) története, kapcsolatban a magyar adó- és pénzügy fejlődésével. U. ott, 1879. (Ism. Erdélyi Múzeum.)
3. Vasvári Pál s a pesti egyetemi ifjúság 1844–1849. U. ott, 1882.
4. Utazás a Levanteban. A keleti kereskedelem története Magyarországon. Okleveles mellékletekkel és 4 fénynyomatú táblával. U. ott, 1882.
5. Oroszország és hazánk. A szöveg közé nyomott 41 képpel Dörre Tivadartól. A m. kir. földmivelés-, ipar- és keresk. miniszter támogatásával. U. ott, 1884.
6. Utmutató az országos ötvösműkiállítás helyiségeiben. Kiadják Sz. T. P. (Szemere Attila, Thallóczy Lajos, Pulszky Ferencz.) U. ott, 1884.
7. Csömöry Zay Ferencz. 1505–1570. 12 melléklettel. U. ott, 1885. (M. Tört. Életrajzok I. 3.).
8. Magyarország és Raguza. Jogtörténelmi vázlat. A Diplomatarium Raguzanumból. U. ott, 1888.
9. Az "illyr" cimergyűjtemények. U. ott, 1888. (Különny. a Turulból).
10. Az Ál-Brankovicsok. U. ott, 1888. (Megjelent németül is az Ung. Revueben 1889; szerbre ford. Pavlovič István a Lietopíszben és különny.)
11. Beiträge zum Vampyr-Glauben der Serben. U. ott, 1888. (Publicationen... III.).
12. Az Ujlakyak síremlékei. U. ott, 1889. (Kül. ny. az Arch. Értesítőből.) Fénynyomatú képpel.
13. Levelek Heraclides Jakab moldvai vajda és Zay Ferencz kassai főkapitány összeköttetéseinek történetéhez. U. ott, 1890.
14. Missale Glagoliticum Hervoiae ducis Spalatensis. Recenserunt V. Jagic, L. Thallóczy, F. Vickhof Quadraginta una picturis ornatu. Vindobonae, 1891.
15. Über die Bedeulung des Namens Bosna. U. ott, 1893. (Wissensch. Mittheilungen aus Bosnien u. Herzegovina I.).
16. Herzog Hervoja und sem Wappen. U. ott, 1894. 6 szövegképpel. (Hörmannal. Wiss. Mittherlungen II.).
17. Geschichte einer merkwürdigen Fälschung. Mit 2 Tafeln u. 3. Abbildungen im Texte. U. ott, 1894. (Hörmann Constantinnal. Kül. ny. a Wiss Mittheilungen II. kötetéből.)
18. Bruchstücke aus der Geschichte der Nordwestlichen Balkanländer. U. ott, 1895. Egy tábl. és 8 szövegábrával (Wiss. Mittheilungen III.).
19. Horvát szokásjog. 1551–1553-ból. Bpest, 1896. (Kül. ny. a Gazdaságtörténelmi Szemléből.)
20. Bácsi Jakab. Regényes történet a XVII. századbeli hajdúvilágból. Írta Deli, 15 a szöveg közé nyomtatott rajzzal. U. ott, 1896. (Különny. a Vasárn. Ujság 1895. mellékletéből.)
21. Gablmann Miklós császári hadi történetíró emlékezete. († 1596.). U. ott, 1897. (Ism. Pester Lloyd 200. sz.)
22. Tanulmányok a Blagay-család történetéből. Adalék Szlavonia történetéhez. U. ott, 1897. (Különny. a Blagay-család oklevéltárából, 1 térképpel, 2 táblával és 11 pecsétrajzzal. U. ott, 1897.)
23. A magyar-bulgár összeköttetések történetéhez. U. ott, 1898.
24. Gyepűn innen – gyepűn túl. Írta Deli. U. ott, 1898. (Ism. Vasárnapi Ujság 1897. 52. sz.)
25. A külügyek vezetése Svéd-Norvégországban s nálunk. U. ott, 1898. (Különny. a Budapesti Szemléből.)
26. Die Geschichte der Grafen von Blagay. Mit 2 Stammtafeln, 14 Siegelund Wappenabbildungen. Wien, 1898. (Fényny. képekkel.)
27. Die ungarischen Beziehungen der Chronik des Presbiter Diocles. U. ott, 1898. (Arch. f. Slav. philologie XX. Bd.)
28. III. Béla és a magyar birodalom. Bpest. (Különny. a Forster-féle «III. Béla király emlékezete» cz. munkából.)
29. Nagy Lajos és a bulgár-bánság. U. ott, 1900. (Különny. a Századokból.)
30. Szláv források. Fontes slaviči. U. ott, 1900. (Különny. a M. Honfoglalás kútfőiből. Magyar fordítással és magyarázatokkal. Jagič V.-vel és Hodinka Antallal.)
31. Dr. Benyovszky Móricz haditengerészeti és kereskedelempolitikai tervei 1779–1781. U. ott, 1901. (Különny. a M. Gazdaságtörténelmi Szemléből.)
32. Gróf Szécsen Antal. U. ott, 1901. (Különny. a Századokból.)
33. A rómaiak Boszniában. U. ott, 1904.
34. Slavische Fragmente aus der Bibliothek S. Giacomo della Marca in Montepadrona. Wien, 1905. (Archiv f. Slav. Philologie XXVII. Bd.)
35. Mantovai követjárás Budán. Bpest, 1905. (Értek. a tört. tud. köréből XX. 4.)
36. Tanulmányok a bosnyák bánság kezdetéről, főtekintettel a körmendi levéltár okleveleire. Térképpel. U. ott, 1905. (Értekezések a tört. tud. köréből. XX. 5.)
37. Thököly Imre betegsége. I. A kórtörténet adatos összeállítása 1678–1705. U. ott, 1906. (Különny. a Századokból.)
38. Die Geschichte Nordost-Europa's und die neuere ungarische Literatur. Innsbruck, 1907. (Különnyomat a Mittheilungen des Instituts für. österr. Geschichtsforschung. Ergänzungsband XIV-ból.)
39. Bosnyák és szerb élet- s nemzedékrendi tanulmányok. U. ott, 1909. (Ism. Vasárnapi Ujság 5. sz., Budapesti Hirlap 32. sz., P. Hirlap 74. sz.)
40. A szerb felkelés története 1807–1810. Írta Kállay Béni. Hátrahagyott kézirataiból kiadta... U. ott, 1908–1909. Két kötet. (K. B. egy emlékérméről vett arczképpel, mellékletekkel és jegyzetekkel).
41. Vázlatok a magyar közigazgatás történetéből. U. ott, 1909.
42. Kállay Beniamin emlékezete. U. ott, 1909. (Kül. ny. a Századokból. Németül U. ott, 1909.).
Segédszerkesztője volt a Századoknak (1874–1884.) és az Archaeologiai Értesítőnek (1876–80.)
Szerkesztette a Magyar Gyorsíró. A magyar gyorsírókör közlönye. Uj F. I. év 1877–78. Bpest, 1878. cz. havi közlönyt (Schwarz Gusztávval); Raguza és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltárát. Bpest, 1887. (Gelsich Józseffel); Magyarország melléktartományainak oklevéltárát. I. kötet. A horvát véghelyek oklevéltára. I. kötet 1490–1527. Bpest, 1903. (M. Tört. Emlékek. Monumenta Hung. Hist. I. oszt. 31. kötet. Hodinka Antallal).
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 137. l. XVIII. 700. l.
Vasárnapi Ujság 1904. 21. arczk. 1905. 1., 2. sz.
M. Könyvészet 1905., 1906.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
