Tersztyánszky József (nádasi),
Tersztyánszky József (nádasi),
orvos-, sebész-, és szülészdoktor, szemészmester, okleveles állatorvos; megyei járásorvos, szül. 1814. márcz. 3. Sümeghen (Zalam.); 1838-ban a pesti egyetemen nyerte orvosdoktori s azon évben állatorvosi oklevelét és kineveztetett Bakonybélben (Veszprémm.) apátsági orvosnak. 1840. az apát elhalálozása után Pestre ment, hogy itt az orvosi szakban még inkább kiképezze magát s látogatta a gyermek-, Bókus- és katonai kórházakat. 1842-ben a szemészetből is oklevelet szerzett. 1842. és 43-ban Sümegen kizárólag a szemészettel foglalkozott és mint «vándorszemész» működött Zala-, Somogy- és Vas megyékben. 1843-tól a nagy-kanizsai (Zalam.) járási tiszti orvosa és iskolaszéki tag volt. Meghalt 1888. decz. 1. Nagy-Kanizsán.
Nevelési, közegészségi és gazdasági czikkeket írt 1840-től a szaklapokba (I. Szinnyei Repertóriuma III. Természettudományok); állandó belmunkatársa volt 25 évig a Zalai Közlönynek; írt a Vasárnapi Ujságba (1856–57.), a Tanodai Lapokba és a Zalába is; a Zalai Tanügynek pedig társszerkesztője volt.
Munkái:
1. Községi orvos. Útmutatás az egészség és élet védelmére... Nagy-Kanizsa, 1858. (Neve: Tersánszkynak írva).
2. Az epés kórgyógytana. U. ott, 1858.
3. A jó gazdasszonykodás alapelvei. Utmutatás a közép háztartás vezetésére: Nép- és polgári leányiskolák, iskolán kívüli leányok számára tan- és olvasókönyv. U. ott, 1864. (2. kiadás. U. ott, 1880., 3. jav. és bőv. kiadás. U. ott, 1885.).
4. Oenologia, az az irányadó kalauz. A szőlőmívelésben és a hazánkban mívelni szokott fajoknak családjuk szerint leendő rendszeres osztályozhatására. U. ott, 1865.
5. A jobb szőlőművelés, borkészítés és pinczegazdálkodás korszerű könyve. 117 ábrával. U. ott, 1869.
6. Szőlőszeti és borászati titkok gyűjteménye. 10 ábrával. U. ott, 1874.
7. A gazdászat alapelvei. Utmutatás a mezei gazdászat vezetésében a tanúlóifjúság számára. U. ott, 1875. (2. kiadás 1879., 3. k. 1888. U. ott).
8. A falu bábája. Szülési ábrákkal. U. ott, 1876.
9. Útvezető a szőlészetben és borászatban, a m. kir. földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszterium megbizásából. U. ott, 1878. (Melyből a nagy-kanizsai állambörtönben letartóztatottakat kilencz évig tanította).
10. Szabadhegy monografiája... 1878.
11. Légrád mezőváros monografiája... 1878.
12. A nép orvosa. Egészségügyi intézkedések az egészség előmozdítására és megőrzésére, esetleg a háborgatott egészség helyreállítására, az egészség és orvosrendészet és a kórgyógytan szerint. U. ott, 1881.
13. Népszerű oktatás a balesetek alkalmával szükségessé válandott segélynyujtásban az 1876. évi közegészségi t.-czikk első részének V. fejezete kifolyásából. A nép, népiskolák, hajósok, halászok, mozdony- és vonatvezetők, bányászok, rendőrök, halottkémek, halottakra felügyelők, betegápolók használatára. U. ott, 1881.
Nevét Tersanczkynak írta, de Tercsánszkynak is írták.
Szinnyei Könyvészete.
Kiss Áron, Magy. Népiskolai tanítás története. Bpest, 1881. 49. sz. 438. l.
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886–1900.
Zalai Közlöny 1888. 49. sz.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. és II. Pótkötet 1904. 720. l.
Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Nemes családok. Bpest, 1905. 620. l. és önéletrajzi adatok.
