nyug. esperes-plébános, előbbinek unokaöcscse, szül. 1825. jan. 4. Keszthelyen (Zalam.), hol atyja T. János nemesi birtokán a város közlében fekvő Diós hegységben töltötte gyermekéveit; 1835-től a keszthelyi premontreiek gymnasiumában tanult hat évig. (Atyja 1838. meghalt). 1840-ben a szent-benedekiek rendjébe vétetett föl; mint ujoncznövendék egy évet Pannonhalmán töltött. 1842–43. Győrött a philosophiai tanulmányokat hallgatta a szerzet házában; a magyar nyelv- és irodalomból tanára volt Czuczor Gergely, ki előtte megnyitá magyar könyvtárát. (1843-ban anyja is meghalt). 1844. évre Bakonybélbe ment a harmadévi bölcselet hallgatására. 1845. Pannonhalmára került vissza a theologiai tanfolyam megkezdésére, hol 1845–46. Márkfy Sámuel volt tanára a bibliai tanulmányokból. 1846. kilépett a rendből és a veszprémi egyházmegyébe vétetett föl. Veszprémben töltött két iskolai év után 1848. jún. 17. áldozópappá szenteltetett és Nágocsra (Somogym.) rendeltetett segédlelkésznek, 1850. pedig Veszprémbe. 1852. püspöke a bibliai tanszékre kinevezte rendes tanárnak. 1860-ban Szent-Péterre ment plébánosnak, 1861. szentbalázsi plébános lett. 1871. lemondott a lelkészségről és Budapestre jött, hol irodalommal foglalkozott. Felváltva itt és Nagy-Kanizsán lakott. Lonkay Antal alatt sok évig volt a Magyar Állam belmunkatársa. Meghalt 1899. okt. 17. Nagy-Kanizsán.
Költeményeket írt a Honderűbe (1845. álnevek alatt is), az Őrangyalba (1848., 1852), a Kath. Néplapba, a Családi Lapokba (1852–57) és a Badacsonyi kereszt fölszentelése. Buda, 1857. cz. munkába.
1. Egyházi beszédek... Pest, 1854. (Talabér Györgygyel). Három kötet.
2. Költeményei. Pest, 1860. Két kötet.
3. A hitoktatástan gyakorlati kézikönyve. U. ott, 1854–57. Két kötet.
4. Hitoktatástan, vagyis: A hitoktatás elméleti kézikönyve. U. ott, 1865.
5. A kath. kereszténység, az ő hitében, törvényeiben és kegyszereiben. U. ott, 1868-tól Nyolcz kötet. (Hitelemző beszédek).
6. Francziaország lourdesi kegyhelye. Irta Lasserre Henrik után. Bpest, 1873. (Több kiadást írt. Ism. M. Állam 1902. 4. sz.).
7. Kath. kereszténység az ő szent cselekményeiben, időiben és helyiségeiben. Vagyis egyházi beszédek a kath. vallás összes szertartásairól. Zollner János után. U. ott, 1876., 1878., 1880. Négy kötet.
8. Arany biblia. A szentirás feltüntetve a legnagyobb művészek képeiben. Száz képpel. U. ott, 1884. Két kötet. (Sajtó alá rendezte Toldy Lászlóval).
9. Idézetek a szent atyák munkáiból. Houdry Concionatoria Bibliotheca cz. művéből. Magyarították: Róka Józseffel. U. ott, (1896. Két kötet. Lelkészek Idézetek Tára II., III. k.).
Szerkesztette Budapesten a Kath. Lelkipásztor cz. egyházi folyóiratot 3 évig Füssy Tamás társaságában; 1874. ugyancsak Füssy V. társaságában a Jelenkor egyháztörténelmi Közlönyt indította meg, mely 1875-ben politikai napilappá alakult, de kevés ideig élt; 1883–89. a Papok Lapja cz. hetilapot a melyben a kath. egyház érdekeit képviselte és a kath. papság jogait és igazait védelmezte.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 469. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XV. 896. l.
Pesti Hirlap 1899. 300. sz.