Szontagh Tamás (iglói)
Szontagh Tamás (iglói)
bölcseleti doktor, kir. bányatanácsos, a földtani intézet aligazgatója, Sz. Albert kir. tanácsos és dubravai Dubraviczky Juliánna fia, szül. 1851. ápr. 13. Ózdon (Borsodm.); középiskoláit Eperjesen, Pozsonyban, Budapesten és Szarvason, az egyetemet Budapesten végezte és itt tette le a doktori szigorlatokat is. 1870–79. mezőgazdasággal foglalkozott. 1882–86. szept.-ig a budapesti egyetem ásvány-földtani tanszékénél mint első tanársegéd és 1886–90. mint magángeologus és a magyarhoni földtani intézet másodtitkára működött. 1889. a földtani intézethez segédgeologusnak, 1892. osztálygeologusnak nevezték ki. 1894. kapta a bányatanácsosi czímet. A földtani intézet sok vándorlás után 1899-ben a Stefánia úton díszes palotát kapott, mint az intézet aligazgatója annak felvirágoztatásában sokat fáradozik.
1876–78. az Ellenőr gazdasági tudósítója; azután két évig e lap természettudományi rovatának vezető munkatársa volt; czikke a Vasárnapi Ujságban (1883. Szabó József a budapesti egyetem rektora); 1894–95. a Hazánk bányászati és geologiai rovatát vezette. Számos mezőgazdasági, társadalmi és természettudományi hírlapi czikkeken kívül a Földtani Közlönyben és a m. kir. Földtani Intézet kiadványaiban több geologiai dolgozatot közölt, melyek főképen Bihar, Arad, Szatmár, Szilágy és Zólyom vármegyék geologiai viszonyaira vonatkoznak.
Munkái:
1. Zólyom megye kőzeteinek petrografiai ismertetése. Két kőnyom. táblával. Bpest, 1883–85.
2. Nagy-Károly és Ákos vidéke (15. zóna XXVII. rovat) és Tasnád-Széplak vidéke (15. z. XXVII. r.) 1: 75,000 földtanilag fölvéve. Magyarázó szöveggel. U. ott, 1893. (Matyasovszky Jakabbal. Németül is. U. ott, 1893.).
3. Az ásványos források védőterületéről. U. ott, 1893.
4. A m. kir. földtani intézet és ennek kiállítási tárgyai. Az 1896. ezredéves országos kiállítás alkalmából. U. ott, 1896. (Böck Jánossal).
5. Mikló-Lazur, Nyárló, Almamező, Harangmező és Magyar-Gyepes biharmegyei községek környékének geologiai viszonyai. U. ott, 1898. (Különny. a földtani intézet 1897. évi jelentéséből).
6. A m. kir. földtani intézet. Darányi Ignácz földmívelési m. kir. miniszter megbízásából. Fénynyom. képekkel, geol. térképpel és 4 táblázattal. U. ott, 1900. (Böck Jánossal. Németül. U. ott, 1900).
7. Der Királyerdő im Comitate Bihar. Die letzte Aufnahme von dr. Karl. Hofmann. U. ott, 1901.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 654. l.
M. Nemzetségi Zsebkönyv. Nemesi Családok. Bpest, 1905. I. 604. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
Budapesti Hirlap 1909. 89. sz.
