Szomory Dezső
Szomory Dezső
hírlapíró, Weisz József kereskedő (meghalt 1898. febr. 11.) fia, szül. 1869. jún. 2. Pesten. Korán lépett a hírlapírói pályára s eleintén a Nemzet, majd a Pesti Napló és Pesti Hírlap munkatársa volt. 1890. Párisba ment és azóta állandóan ott tartózkodik mint a Magyar Hirlap párisi levelezője. A mellett más heti (Hét, Új Idők) és napilapokba (Nemzet, Pester Lloyd) ír irodalmi, művészeti, kritikai czikkeket. Leginkább azonban a novella-irodalmat műveli; ide tartozó munkáiban erős realizmus nyilvánul. Jelentékeny szolgálatot tesz a magyarságnak azzal, hogy a francziák között irodalmi viszonyainknak megismerését elősegíti.
Költeménye a Képes Családi Lapokban (1890); czikkei a M. Szalonban (1895. A Faust-jubileum); a Nemzetben (1897. 3. Párisi szinház, 134. Octave Mirbeau, 183. Duse asszony párisi sorsáról, 195. Egy vidám emberről: Henri Meilhac, 1898. 142. Reményi Ede, 348. Herczeg Ferencz és Lemaitre); a Hétben (1905. Egy nagy író emléke. Henry Beque) sat.
Munkái:
1. Elbukottak. Bpest, 1892. Hat novella. Halál. U. ott, 1893.
2. Les Grands et les Petits Moineaux. Traduit du Hongrois par Gustav d'Hailly. Paris, 1895.
3. Mesekönyv. Bpest, 1896. (Ism. Nemzet 1897. 3. sz.).
A Nemzeti Színházban 1896. febr. 28. előadásra került Péntek este cz. egyfelv. drámája; A búcsú, színmű 3 képben pedig 1897. okt. 29.
Pallas Nagy Lexikona XV. 195. l.
Pesti Napló 1893. 42. sz.
Nemzet 1898. 42. sz.
Petrik M. Könyvészete 1886–1900. és a magyar nemzeti múzeumi könyvtár példányairól.
