Szilágyi István
Szilágyi István
ref. főiskolai igazgatótanár, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, Sz. János és Forró Sára, régi nemes családból eredett vagyonos polgárok fia, szül. 1819. jan. 7. Nagy-Kállóban (Szabolcsm.), hol a hat gymnasiumi osztályt végezte; 1834. a debreczeni ref. kollégium felső osztályába iratkozott be és két évig a theologiát végezte. Az 1840–41. iskolai évben esküdt felügyelővé s egyszersmind a gymnasiumi V. (poetikai) osztály köztanítójává neveztetett ki a kollégiumban, mely állásában 1842 tavaszáig maradt; ekkor a nagyszalontai egyház meghívta az ottani iskola igazgatására, hol márcz. 20. foglalta el tanári székét. Arany Jánossal debreczeni tanuló-társával kötött barátsága Szalontára történt menetelével még erősbödött és rövid ott tartózkodása alatt mély gyökeret vert. Petőfivel is jó barátságban volt; különösen midőn az megtudta, hogy Aranynak lelkes buzdítója volt az írásra, ezt írja Aranyhoz: ...«írd meg neki, hogy eddig is szerettem, de most még jobban szeretem, azt tudva, hogy ő ösztönzött téged az írásra.» Két év mulva Szalontáról külföldi egyetemekre indult, útjába ejtvén Pestet, hol rövid idejű tartózkodása alatt ismerkedett meg Petőfivel, darab ideig együtt is laktak. Külföldi tanulmányútjáról hazatérve, 1845. szept. 25. a máramaros-szigeti hittani tanszékre választatott meg. 1850. midőn igazgatónak választották, «Szózat»-ot írt a hazai protestánsokhoz, melynek eredményéül nevezetes adományok folytak be az intézet pénztárába. Buzdított, dolgozott, lankadatlan hévvel, hogy az intézetet a történelmi terjedelemben megtarthassák. A m. tud. Akadémia 1846. decz. 20. levelező tagjának választotta. Tanárkodásának negyvenéves jubileuma alkalmával ő felsége a Ferencz József-renddel tűntette ki. Mint főiskolai igazgató 1896-ig működött; ekkor nyugalomba vonult. Meghalt 1897. ápr. Máramaros-Szigeten.
Mellszobrát 1899. máj. 7. leplezték le M.-Szigeten.
Czikkei a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (I. Árpád, 1840-ben jutalmazott költemény, II. Csák és a királyleány, 1841. jutalmazott költemény. III. Emlékbeszéd, 1842. Koszorúzott költ.; írt a későbbi években is), az Új M. Múzeumban (1850–1861), a Nagyenyedi Albumban (1851), a Sárospataki Füzetekben (1857–67), a Vasárnapi Ujságban (1857–79), a Szigeti Albumban (1860), a Történelmi Tárban (1860–80), a máramaros-szigeti h. h. lyceum Értesítőjében (1874. Emlékbeszéd Pataki János felett. 1880. Tar Gáspár emlékezete), a Nagy Iván, Magyarország Családai cz. munkában (IX. A Pogány-család nemzedékrende), a Máramarosi Képes Naptárban (1868), a Magyar Prot. Egyh. és Iskolai Figyelmezőben (1871–78), a M. orvosok Munkálataiban (1876), a Figyelőben (1877–1879.), a Századokban (1881), az Egyet. Philol. Közlönyben (1882), a Budapesti Szemlében (1883. XXXIV.), a M. Prot. Egyh. és Isk. Figyelőben (1883–84.), a Máramarosi Tanügyben (1890. A görögök nevelési rendszere, A spártaiak nevelési rendszere), az Irodalomtörténeti Közleményekben (1899. Levele Gyulai Ágosthoz Arany Jánosról. M.-Sziget, 1891. márcz. 27.) stb.
Munkái:
1. Magyar szókötés. Szilágyi István koszorúzott és Fábián István díjazott művei. Pest, 1846. (Nyelvtudományi Pályamunkák III.).
2. Emlékbeszéd cs. k. főherczeg József nádor felett. T. Máramaros megye rendei előtt, a m.-szigeti ref. templomban márcz. 1. 1847... A máramaros megyei szűkölködők javára. Debreczen, 1847.
3. A m.-szigeti helv. hitv. tanoda történetének rövid vázlata. M.-Sziget, 1858.
4. Keresztyén egyháztörténet. U. ott, 1860. (2. kiadás. Debreczen, 1863., 3. k. 1869. U. ott).
5. A gymnasiumi oktatásügy története a magyarországi helv. hitvallásuaknál. Sárospatak, 1861.
6. Igazgatói jelentés a máramaros-szigeti ref. gymnasium állásáról 1859–60-ban. U. ott, 1861.
7. B. Hari Péter emlékezete. M.-Sziget, 1861. (Különnyom. a m.-szigeti h. h. lyceum Értesítőjéből).
8. A szigeti ó-templom és egyház története. U. ott, 1862.
9. Igazgatói jelentés a máramaros-szigeti h. h. főtanoda állásáról 1862–63. Sárospatak, 1863.
10. Adalékok a m. tud. Akadémia megalapítása történetéhez. Bpest, 1877. (Vaszary Kolossal és Révész Imrével. Értekezések a nyelv- és széptud. köréből VI. 6.).
11. Emlékirat a m.-szigeti h. h. Lyceum multjáról, jelenéről. M.-Sziget, 1883.
12. A római irodalomtörténet rövid vázlata. Kézirat gyanánt. U. ott, 1891. (2. kiadás. U. ott, 1895.).
13. Részletek Róma történetének vázlatából. Eutropius után. Kézirat gyanánt. U. ott, 1894.
14. Cicerónak Archias költő védelmében tartott beszéde. U. ott, 1894.
15. Kivonat Sallustius Catilinájából. U. ott, 1894.
16. Két beszéd a Catilina összeesküdt társai ügyében, Sallustiusból. Kézirat helyett. U. ott, 1895.
17. A trójai háború. Visszafordítási gyakorlatul. Kézirat helyett. U. ott, 1895.
Szerkesztette a Máramaros cz. politikai hetilapot 1865. ápr. 5-től 1883-ig (hetenként egyszer, 1874-től kétszer jelent meg); a Máramarosi Képes Naptárt 1868–1873. évekre M.-Szigeten, a Máramaros vármegye egyetemes leírását (Bpest, 1876.); a máramaros-szigeti h. h. gymnasium (1859–61), főtanoda (1862–63) és lyceum (1864–84) Értesítőit; kiadta: a Szigeti Albumot 1860. Pesten; a Történeti Emlékeket a magyar nép községi és magán életéből, (másokkal együtt); Várady Gábor országgyűlési leveleit 1865–68. Két kötetben Pesten 1871.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Régi folyam I–III., V., VII. Új folyam XI., XV–XIX., XI., XII., XXIV., XXVII.
Vasárnapi Ujság 1864. 27. sz. arczk., 1879. 11. sz. arczk. 15. sz., 1897. 17. sz. arczk., 1889. 20. sz. (Szobra).
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Szilágyi-Album Bpest, 1885. (Várady Gábor).
Hajdu Nagy Sándor, Szilágyi István. Bpest, 1885. (Munkálatainak jegyzékével).
1886. Ország-Világ 46. sz. arczk., Főv. Lapok 281. sz., Figyelő XX. 80. l. (Jubileuma).
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Pestalozzi 1899. 20. sz. (Arany buzdítója).
Pallas Nagy Lexikona XV. 694. l., XVIII., 643. l. II. Pótlék 1904. 673. l.
M. Könyv-Szemle 1897.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 288. l.
Budapesti Hirlap 1897. 103. sz.
Akadémiai Értesítő 1897. 617. l. 1906. 638. l.
