Schilling András,
Schilling András,
ev. ref. lelkész, szül. 1796-ban Nagy-Székelyben (Tolnam.), hol atjya, Sch. János Keresztély, földmívelő volt; a gymnasiumot szülőhelyén (a mostani gyönki gymnasium akkor ott volt), Nagy-Kőrösön és 1814-től Debreczenben járta. Még Nagy-Székelyben, mint poéta-osztálybeli, a syntaxistáknak és grammatistáknak a német nyelvet tanította. Szülői költséggel nem segíthetvén, Magyari Kossa Péter, a somogyi tractus curátora vette pártfogása alá. Debreczenben már tanítása után fentarthatta magát, a minthogy egész tanulói pályája alatt német nyelvtanító volt. Még a debreczeni főiskolában érte a vadkerti (Pestmegye) ref. német egyház meghívása, hová 1820-ban ment és mint prédikáló-pap szolgált, mígnem 1821-ben a papi vizsgákat letevén, felszenteltetett és hivatalában megerősíttetett. Meghalt 1854. júl. Vadkerten.
Munkája: Gesangbuch zum Gebrauche der evangelisch reformirten deutschen Gemeinden in Ungarn. Pest, 1833.
Új Magyar Athenás 355. l.
