Schiller Bódog,
Schiller Bódog,
jogi doktor, kir. törvényszéki aljegyző, Sch. Berthold női szabó és Roth Róza fia, szül. 1877. febr. 9-én Pozsonyban; középiskolai tanulmányait a pozsonyi kir. kath. főgymnasiumban végezte; a jogot ugyanott az akadémián kezdette, az első (1895–96.) téli félév elteltével a budapesti egyetemen folytatta. 1900. deczember 4. a budapesti egyetemen sub auspiciis Regis jogi doktorrá avatták. Ügyvédjelölti gyakorlata félbeszakításával 1901 őszén állami utazási ösztöndíjjal, jogtörténeti tanulmányainak folytatása végett külföldre ment és két félévet töltött a berlini egyetemen. Az ügyvédi vizsgálatnak letétele után 1904. júl. a pestvidéki kir. törvényszékhez aljegyzővé neveztetett ki.
Czikkei a Huszadik Században (1901. könyvism.); a Jogtudományi Közlönyben (1902. 48–52. sz. A magyar trónörökösökben megkivántató kellékekről, 1904. sz. könyvism.); a Pester Lloydban (1902. okt. 3. és 1905. márcz. 3. könyvism.); a Jogállamban (1903., 1905., 1907. könyvism.); a Zeitschrift für ungarisches öffentliches und Privatrechtben (1906., 1907. Ebenbürtigkeit und Tronfolge, válasz); munkatársa volt a Magyar Jogi Lexikonnak (1898–1906).
Munkái:
1. Az örökös főrendiség eredete Magyarországon. A budapesti m. kir. egyetemen pályadíjjal jutalmazott jogtörténeti tanulmány. Előszóval ellátta dr. Timon Ákos. Budapest, 1900. (Német kivonatát a Kohler József szerk. Zeitschrift für vergleichende Rechtswissenschaft 1903. hozta.)
2. A Hármaskönyv jogforrástana. (A Hármaskönyv jogtanának első fejezete). U. ott, 1902. (Balogh Jenő, Jogi Értekezések VI.)
3. Válasz a pragmatica sanctio és a házi törvények tárgyában. U. ott, (215., 226.).
4. Ungarische Verfassungs- und Rechtsgeschichte mit Bezug auf die Rechtsentwickelung der westlichen Staaten von Ákos von Timon. Aus der 2. Auflage übersetzt. Berlin, 1904.
M. Könyvészet 1902.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
M. Jogi Lexikon VI. 260. l.
