Schenzell Károly,
Schenzell Károly,
m. kir. honvédezredes, szül. 1840. márcz. 25. Deésen (Kolozsm.); katonai működését a tulni utásziskolában kezdte meg 1854–56-ban, majd 1856–58. a weiskircheni lovasiskolát végezte, honnét mint hadapród távozott az 5. vértesezredhez. 1859. ápr. 18. II. osztályú, ugyanezen év máj. 1. pedig I. oszt. hadnagy lett; 1860. szept. 1. csapattiszti minőségben a 12. vadászzászlóaljhoz helyeztetett át. 1864. jan. 23. főhadnagygyá lépett elő; 1865–66-ban a cs. kir. hadilevéltárban volt alkalmazva. 1866. részt vett a németországi hadjáratban és pedig: jún. 14. az aschaffenburgi, jún. 24. a tauberbischoffsteini, jún. 25. a gerchheimi és jún. 27. a würrbergi ütközetekben. 1872. márcz. 1. áthelyeztetett a honvédségi tényleges állományba, majd 1872. máj. 1. százados lett és jún. 16-ig a brucki lövész-iskola, azután a pesti lövész-tanosztály tanára volt. 1880. novemb. 1. őrnagygyá lépett elő, minekutánna 1877–78-ban elvégezte a honvéd törzstiszti tanfolyamot. Mint őrnagy 1885. okt. 1-ig zászlóalj-parancsnok, majd a felsőbb tiszti és törzstiszti tanfolyamon mint a tereptan tanára működött. 1887. máj. 1. alezredes, 1889. nov. 1. pedig ezredessé neveztetett ki és a 14. féldandár parancsnoka volt. 1890. nov. 1. nyugdíjaztatott. Meghalt 1896. szept. 17.
Czikkei a Ludovika Akadémia Közlönyében (1876. Néhány szó a rajharczok vezetéséről, 1878. Visszapillantások Napoleon hadviselésére, 1884. Néhány szó a tüzérség alkalmazásáról, 1885. Jegyzetek az 1883. és 1884. évben a cs. és kir. hadseregi lövész-iskolában tett észleleteimről és tapasztalataimról, egy rajz- és öt táblázat-melléklettel, 1886. Megjegyzések a kézi lőfegyverek ürméret kérdése tárgyában, Az ismétlő fegyverek harczászati értéke, 1887. Jegyzetek a csapatvezetők számára, 1888. Néhány szó a harczászati feladatok kidolgozásáról.)
Ludovika Akadémia Közlönye 1899. 689. l.
