Sándor Aladár
Sándor Aladár
jogi doktor, kir, albiró, Salzer Ignácz kereskedő és Grósz Mária (Grósz Henrik 48-as honvéd-őrnagy leánya, G. Károly magyar író, jelenleg a Wiener Zeitung egyik szerkesztőjének és G. Béla festőművésznek huga) fia, szül. 1872. jún. 30. Pápán (Veszprémm.), hol középiskolai tanulmányait a szent Benedek-rendieknél és a ref. kollegiumban, az egyetemieket pedig Budapesten végezte, hol jogi doktori oklevelet nyert. 1893-ban a pápai szinházban Enyelgés cz. egy felvonásos vígjátékát adták elő. 1894-ben pestvidéki kir. törvényszékhez joggyakornokká s 1896-ban a pestvidéki kir. büntető törvényszékhez aljegyzővé, majd jegyzővé, 1902-ben pedig a budapesti VI. ker. birósághoz albiróvá neveztetett ki. Salzer családi nevét 1898-ban változtatta Sándorra.
Középiskolai tanuló korában több czikket írt a Fenyvessy Ferencz által szerkesztett Pápai Lapokba és Pápai Közlönybe; 1892–94 közt Gold Lajossal a pápai Független Ujságot szerkesztette. Már előbb és azután is munkatársa volt a Győri Közlönynek, a Szávay Gyula által szerkesztett Győri Hirlapnak, a pápai rövid életű Gyöngyfüzér szépirodalmi hetilapnak és a kőnyomatú Helység Kalapácsa cz. humorisztikus lapnak. Czikkei, beszélyei jelentek meg 1894. és következő években az Ország-Világban, M. Geniuszban, a M. Ujságban és a P. Naplóban. A birói pályán működése óta inkább a jogi szakirodalmi téren működik; 1896–1902-ig sok czikke jelent meg az Ügyvédek Lapjában (Socialismus és büntetőjog sat.), a Büntető Jog Tárban, a Jogtudományi Közlönyben a büntetőjog, büntető perrendtartás köréből; a Jogállamnak is munkatársa volt; 1902 óta a nevezett lapokban a magánjog köréből több elméleti és gyakorlati czikke és könyvismertetése jelent meg.
Munkái:
1. Küzdelem mind halálig. Bpest, 1896. (Regény. Ism. Nemzet 220. sz. Kath. Szemle 1897).
2. A kiskorú jogai és kötelezettségei. Bpest, 1907.
A m. n. múzeumi könyvtár példányaiból és önéletrajzi adatok.
