Sajó Aladár

Teljes szövegű keresés

Sajó Aladár
hirlapíró, született 1869 szept. 8. Váczon, a hol atyja orvos volt; a gymnasiumot szülővárosában végezte; azután a budapesti egyetemre iratkozott be; már jogász korában írt a Váczi Hirlapba és a Váczi Közlönybe tárczaczikkeket és költeményeket, de igazi hirlapírói működését mint a Budapesti Hirlap váczi levelezője kezdte meg és ez időben néhány tárczaczikke is megjelent a lapban. Időközben leszolgálta egy éves önkénytesi évét és a cs. és kir. 23. zászlóalj tartalékos hadnagyává neveztetett ki. Ebben a minőségben 1892-ben és 1894-ben lenn járt Boszniában és Herczegovinában, 1896-ban pedig Erdélyt járta be. Katonai kötelezettségének teljesítése után ismét Váczra ment a szülői házba, hogy befejezze jogi tanulmányait, de folytatta levelezését a Budapesti Hirlapban is. A jogi egyetem teljes befejezése után a Magyar Hirlaphoz, melyben több croquis-ja jelent meg, meghivást kapott és 1891. jan. belépett a lap munkatársai közé, két év mulva pedig a lap segédszerkesztője lett. 1898. jan. megvált a lap szerkesztőségétől és belépett az akkoriban alakult Országos Hirlap szerkesztőségébe; de még ugyanazon év aug. eleje óta a Budapesti Hirlap szerződtetett munkatársa. Az Otthon írók és hirlapírók köre 1897. közgyűlésén titkárává választotta, és ezen tisztséget 1903-ig viselte. Szerkesztette a kör Otthonunk cz. hivatalos Közlönyét, 1897. májustól 1903, májusig. A Vörösmarty-szobor-bizottságnak jegyzője. Katonai tárgyú elbeszélései közül külföldi német lapok többet közöltek.
Munkái:
1. Katonáéknál. Biró Árpád rajzaival. Bpest, 1893. (Tárczák. Ism. Nemzet 241. sz., Élet 413. l.).
2. De profundis. Rajzok. Jászai József rajzaival. Bpest, 1894. (A főváros legszegényebb és legelhagyatottabb néprétegeinek életét ismerteti, kapcsolatban az emberbaráti intézményekkel. Ism. Fővárosi Lapok 144. szám, M. Geniusz 18. szám.).
3. Kaszárnyatitkok. Elbeszélések. Bpest, 1895. (Két kiadás Ism. A Hét 22., Élet 36., M. Hirlap 149. sz.)
4. Regruták és más katonák. Bpest, 1897. (Tárczagyűjtemény. Ism. M. Hirlap 1896. 330., 1897. 66., P. Napló 52., M. Kritika 1898. 14. sz.)
5. Ezredes Boriska. Bpest, 1897. (Ism. M. Hirlap 343. sz.)
6. A császár kenyerén. Történetek a kaszárnyából, Bpest, 1901. (Ism. Bécsi Közlöny 346. sz.)
7. Az Ujság. Ujságírás, Ujságkiadás. Bpest, 1902. (Róna Lajossal együtt.)
Ország-Világ 1892. 13. sz. arczk.
M. Könyvészet 1893–96., 1901.. 1902.
Vasárnapi Ujság 1894. 19. sz.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 797. l. és Szabó László hirlapíró szíves közlése.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT