Ruzsicska János (Miklós),
Ruzsicska János (Miklós),
bölcseleti és theologiai doktor, szent Benedek-rendi áldozó-pap és egyetemi tanár, szül. 1811. júl. 14. Turzovkán (Trencsénm.); 1826. okt. 16. lépett a rendbe, theologiai tanulmányait végezve. 1835. márcz. 8. fölszenteltetett. 1834–37-ig a bécsi szent Ágoston theologiai intézetben tanult és ott nyert theologiai doktori oklevelet; 1837–38. Pannonhalmán szerpap és a keleti nyelvek tanára, 1838–53. az egyházi jog- és keleti nyelvtanár volt, u. ott 1853-ban a pesti egyetemhez az arab, sziriai és chaldeai nyelvek és kanonjog tanárának neveztetett, mely tisztét haláláig viselte. A kanonjogi doktori szigorlaton püspöki vizsgáló, a hittudományi kar volt dékánja, az egyetem két ízben választott procectora, szentmártoni főapáti és az eperjesi g. k. püspöki szentszék volt ülnöke. Meghalt 1881. szept. 3. Budapesten.
Czikkei a Religióban (1854. könyvism., czikkek 1864., 1868.), a Tanodai Lapokban (1863. Könyvism.), az Idők Tanújában (1864. Paritás és józan elvei); az Egyetemes Encyclopaediában (42 czikke az egyházjog és történelem köréből).
Munkái:
1. Assertatio theologica. Viennae, 1837.
2. R. a hittud. kar dékánjának a lelépett nagys. rectorhoz intézett beszéde. Buda. 1864. (Egyetemi beszédek.)
3. Sermo, quem... habuit, dum... Jos. Villinger e S. Piis 1864. diploma jubil. traderet. Pestini.
4. Sermo, quem... habuit, dum... card. Haulik, archiep. Zagrabiensi diploma iubil. tradere. Budapestini 1868. (Religio.)
5. Egyház, annak szerkezete s alkotmánya. Pest, 1868.
6. Additamenta J. Ruzsicska Prof. ad Josephi Porubszky Ius Ecclesiasticum. (Kézirat négyrét két kötet a m. n. múzeumban.) Van egy latin alkalmi költeménye 1830-ból és három chronogrammja (Szőllőssy szerint).
Jegyei: N. I., A. Nep. J., X + Z. és R. a.
Szőllősy Károly, Szerzetes rendek. Arad, 1878. I. 100. l.
Scriptores Ord. S. Benedicti. Vindobonae 1881. 391. l.
1881: Ellenőr 446., Egyetértés 245., P. Napló 244. sz.
Petrik Könyvészete és gyászjelentés.
