Rudnyánszky Sámuel (dezséri báró),
Rudnyánszky Sámuel (dezséri báró),
theologiai doktor, esztergomi kanonok, b. R. György fia, szül. 1792. január 6. Pakson; hittudományi tanulmányait N.-szombatban fejezte be 1813-ban. 1814-ben, miután előbb áldozópappá szenteltetett, a nagyszombati helynökséghez került iktatónak. 1816-ban káplánná neveztetett ki Komáromba s ugyanekkor a hittudományok doktorává avatták. 1818-ban Pestre helyezték át segédlelkésznek, majd a központi papnevelő tanulmányi felügyelője lett. 1820-ban Nagyszombatba ment tanárnak és itt az érseki papnevelőben az egyháztörténelmet és egyházjogot adta elő mindaddig, míg 1830. jan. 2. tagjává nem lett az esztergomi káptalannak, a midőn egyúttal megbizatott a papnevelő kormányzásával is. 1835. szept. 2. nyitrai főesperessé, 1845. júl. 2. őrkanonokká lépett elő. Bírta a zsámbéki prépostságot is. A pesti egyetem hittudományi karának bekebelezett tagja volt. Meghalt 1848. november 15. Esztergomban.
Munkái:
1. Beszédek, mellyek, midőn pethőfalvi Uzovics János... Esztergom vármegyei főispáni helytartó úr ugyan e vármegyében 1836. júl. 21. tiszti székét elfoglalná, mondattak. Esztergom, 1836. (Mások beszédeivel együtt.)
2. Beszéde, melylyel a főmélt. herczegprimás Kopácsy Józsefet mint Esztergom vármegye örökös főispánját 1839. május 27. Leányváron a megye határán üdvözölte. U. ott, 1839. (Üdvözlő beszédek.)
Fejér, Historia Academiae 207. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 815. l.
Petrik Bibliogr.
M. Sion 1890. 263. l.
Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 2893. 452. l.
Kollányi Ferencz, Esztergomi Kanonok. Esztergom, 1900. 448. l.
