Rudnay Béla (rudnai és divékujfalusi),
Rudnay Béla (rudnai és divékujfalusi),
volt főispán és államrendőrségi főkapitány, előbbinek testvérbátyja, szül. 1857. okt. 2. Szeniczen (Nyitram.); a jogi tanulmányokat a budapesti egyetemen elvégezvén, 1878. Nyitramegye tiszteletbeli aljegyzője lett, de Bosznia-Herczegovina megszállásakor a 23. gyalogezred kötelékében mint tartalékos hadnagy behivatott; ezredével részt vett Bihács véres kimenetelű ostrománál és más kisebb ütközetekben. Boszniából haza érkezve, a nyitra-zsámbokréti járásba szolgabirónak választatott meg; 1880-ban már az érsekujvári járás főszolgabirájaként működött. 1884 elejétől fogva mint megyei főszámvevő Nyitrára a központba jutott, letette az állam-számviteltani vizsgát és főszámvevői minőségben rendezte az akkori alispánnal, Szalavszky Gyulával a megye pénzkezelését és számvitelét s teljesen ujjászervezte a számvevőséget. Két évi főszámvevői működés után a megyei árvaszéknél az ujonnan szervezett alelnöki állást nyerte el, mely állásban az árvaszék és az árvapénztár részére teljesen új részletes szabálytervezetet dolgozott ki. 1887-ben Nyitramegye főjegyzője lőn és ezen állásából választatott 1892-ben képviselővé; a kormánypártnak volt tagja és a II. biráló bizottságnak. Áttérve a társadalmi téren kifejtett működésére, kiemeljük, hogy a felvidéki magyar közművelődési egyesület őt 1885-ben trencséni közgyűlés 1888-ban alelnökévé választotta; mindkét minőségben az egyesület ügyeinek vezetője volt és még ma is az egyesület felvirágzása az ő és Szalavszky Gyula elnök működésével egybeesik. Elnöke, igazgatósági, választmányi, illetve felügyelőségi tagja volt és részint maradt több nyitrai egyesületnek és pénzintézetnek. Mint országgyűlési képviselő Hont vármegyének, később Nyitra vármegyének is főispánja lett. 1896-ban államrendőrségi főkapitány lett Budapesten s a király a Lipótrend lovagkeresztjével tüntette ki; az olasz király is magasabb rendjelet adott neki, úgy más külföldi hatalmasságok is. 1906-ban nyugalomba vonult.
Czikke a Századokban (1875. Magyar levél 1552-ből, Szentpétery János Révay Ferenczhez).
Munkái:
1. Nyitravármegye köztörvényhatósásának szabályrendeletei, általános jellegű határozatai és utasításai. Összegyűjtötte és kiadta. Nyitra, 1888–90. Három kötet.
2. Nyitravármegye tiszti Czimtára és közigazgatási beosztása az 1889. évre. Nyitra, 1889.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 302. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV 737. l.
Magyarország Vármegyéi és Városai. Nyitravármegye Bpest, 1899. 718. l.
Magyar Nemzetségi Zsebkönyv II. rész. Nemes Családok Bpest, 1905. l. 541. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.
