Rubinstein Mátyás,
Rubinstein Mátyás,
bölcseleti doktor, rabbi, szül. 1865. jún. 2. Dunapentelén (Fehérm.); tanulmányait, miután előbb a rendes rabbik iskoláit (jeriba) látogatta, Budapesten az országos rabbiképző-intézetben és az egyetemen végezte. 1894-ben a budapesti izr. hitközség vallástanárrá választotta a középiskolákhoz. Egy évi tanárkodás után a mindszenti (Csongrádmegye) zsidó hitközség választotta lelkészének; két év mulva ugyanezen minőségben Orosházára (Békésm.) költözött; hat évi itt működés után Szekszárd hitközség választotta rabbijává, a hol négy év óta lelkészkedik.
Czikkei az Egyenlőségben (1894. Hitoktatásunk, Kossuth Ferencz és a budapesti zsidóság és könyvism.); az Egyetértésben (1895. ápr. Egy rabbinus levele, 1905. decz. 25. sz. Miért ítélték el a zsidók Jézust?); az Orosházi Közlönyben (1899. 32. sz. emlékezés. Templomi beszéd Petőfi halálának 50 éves fordulója alkalmából); a Tolnavármegyében (1904.); a Bloch Mózes tiszteletére kiadott Emlékkönyvben (1905. A zsidók húsvizsgálata az ó-korban, átvette a Vágóhídi Szemle); az Izr. m. irodalmi társulat Évkönyvében (1906. Schopenhauer és a prédikátor-bölcsész)
Munkái:
1. A bibliko-talmudikus higiena. Bölcsészet-doktori értekezés. Bpest, 1892. (Különnyomat az Egyenlőségből.)
2. Izrael Istenhite. Egyházi beszéd. Mondotta a szekszárdi zsidó templomban Pünkösd ünnepén. Szekszárd, 1906.
Önéletrajzi adatok.
